Halott nevek könyve VI.

Egy válasz érdekességként az alatta lévő levéltöredékre. Jó „szórakozást”!

A dualitás törvénye a törvény. Ez megnyilvánulhat abban, hogy a lélek rátalál lelke másik felére, de ez a keresés tízezer éveken átívelhet, és én, az utolsó inkarnációmban elmondhatom: nem találtam meg. Lia Breznai kaliforniai evolúciós asztrológus elemzése alapján közel százezer inkarnációm volt. Tény: a léleknek nem feladata duáljának a keresése, ha megtalálja az egyfajta kegyelem. A földi játszótér talán nem a legmegfelelőbb kifejezés, én azt mondanám a téridő continuum egy olyan frekventált helye, ahol a bolygók Isten által koreografált kozmikus táncában a REND szerint alakítják a kozmikus erők életünket, az emberiség történetét és vezérlik a fajt a fizikai és lelki evolúció útján egy olyan cél felé, melyet az emberi tudat még nem képes összerakni. Azt gondolom, hogy vágyainkat és tudatosan megfogalmazott szándékaink 90%-a determinált, és a 10% körüli emberi akarat még így is túl sok ahhoz, hogy borzalmas dolgokat műveljünk vele, és túl kevés ahhoz, hogy gyorsan megoldjuk feladatainkat, így az isteni átok által elvett örök élet reinkarnációk tízezreire zuhant szét, és a maga végességében végtelen spirituális fejlődési ciklushoz vezetett. Tény, hogy a három fő isteni erény, a HIT a REMÉNY és a SZERETET, és mindezek nközül a szeretet, mégis, Isten megteremtette a szeretet duálját is... Nyilván így kerek a multiverzum. A számunkra újnak nevezett energia… Nos tévedés, hogy csak pozitív energiák lennének, és csak szeretet. Isten nem így akarta, és nem is így teremtette meg a világot. Szép az elv, de magának Istennek is van duálja, csakúgy, mint a fénynek, amely nem lehet árnyék nélkül, mint a jónak, amely akármilyen szép is a szándék rosszba fordulhat, és a Yin sem lehetne meg Yang nélkül, mert hogyan lehetne akkor teljesség?... Igaz, a lelkek játsszák játszmáikat, és ennek legalsóbb rezgésű első felvonása a pokolban játszódik. A fizikai sík az, ahol a lélek konfrontálódik tévedéseivel, tartozásaival, bűneivel, átéli a megtisztulás karmikus megpróbáltatásait, és felsőbb síkokra kerülhet, ahol másféle feladatokkal találja magát szemben, majd még magasabb rezgéseken ismét másfélékkel. Az dimenziók energiakapui megnyílnak olykor, és a lélek mint egy forgószinpadon, egy másik szintéren találja magát, ahol másak a szereplők, de a darab ugyanaz… Átölelhetem magam, sőt, szeretnem kell magam, de ebben nincs jelentősége, hogy nő vagyok vagy férfi… Önmagam szeretetéhez, megértéséhez pedig a káoszon és a gyűlöleten szelídül az út… MINDENT meg kell tapasztalnunk, és talán ha hosszú, nehéz, megpróbáltatásokkal teli is az út, ha töviskoszorú is jár hozzá, és cipelnünk kell a magunk keresztjét, hiszek, és bízom benne, hogy megéri…