A h�bor� angyalai

ons angyalai egy olyan term�szetfeletti jelens�g szerepl�i voltak, amely az �vek sor�n az I. vil�gh�bor� egyik mitikus esem�ny�v� n�tte ki mag�t. Ennek eredm�nyek�ppen m�r a h�bor� befejez�sekor t�bb t�zezren v�lt�k �gy, hogy a brit �s a n�met hadsereg els� �sszecsap�sakor angyalok l�ptek k�zbe, hogy megments�k a britek katon�it. A t�rt�net szerint 6 n�met hadoszt�ly k�zeledett Belgiumon �t a francia f�v�ros fel�, amikor Mons v�ros�n�l �tjukat �llta k�t brit hadoszt�ly. B�r az angoloknak semmi es�lye nem volt a gy�zelemre, �s a legt�bb, amit rem�lhettek az volt, hogy egy r�vid id�re feltart�ztatj�k az el�renyomul� n�meteket, m�gis elsz�ntan sorakoztak fel azon az augusztusi hajnalon.

A mons-i csata 1914. augusztus 23-�n zajlott le, p�r nappal az ut�n, hogy a britek belga f�ldre l�ptek. Kimer�ltek voltak, �s m�r meg�rintette �ket a h�bor� szele, m�g ha ny�lt �sszecsap�sra nem is ker�lt sor. Azon a napon el�rkezett azonban az agg�dva v�rt pillanat, �s a n�met csapatok t�mad�st ind�tottak. Az elbesz�l�sek szerint a csata hev�ben angyalok ereszkedtek le az �gb�l, �l�k�n Szent Gy�rggyel �s egy titokzatos �j�sszal. �k azt�n percek alatt eld�nt�tt�k a harc kimenetel�t, mert a n�metek fejvesztve menek�ltek a t�zes kardokat forgat� angyalok el�l.

M�r a h�bor� alatt is megpr�b�ltak ennek a nem mindennapi esem�nynek a nyom�ba eredni, �s r�szleteket kider�teni, de az igazi kutat�sra csak k�s�bb ker�lt sor. Az esetet k�l�n�sen �rdekess� tette, hogy t�bb sz�z szemtan�ja volt, k�zt�k term�szetesen az ellens�ges n�met katon�k is, akik nyilv�n tiltakoztak volna, ha az angolok csak kital�lt�k volna az eg�szet. De nem �gy t�rt�nt, s�t a n�met hadifoglyok meger�s�tett�k, hogy �k is l�tt�k az angyalokat a harcmez�n.

„… azt�n ismeretes a mons-i angyalok t�rt�nete is, amely sz�besz�d k�l�n�sen �l�nken hallhat� a m�sodik hadtest katon�i k�z�tt, �s arr�l sz�l, hogy mik�ppen jelentek meg az Isten angyalai feh�r lovakon �s t�zes kardokkal, hogy el�zz�k az el�renyomul� n�meteket.”

Ezeket a sorokat John Charteris dand�rt�bornok �rta a feles�g�nek c�mzett level�ben, 1914. szeptember 5-�n. Charteris a felder�t�k parancsnoka volt �s figyelemmel k�s�rte a belgiumi csapatmozg�sokat.

Sajnos Charteris dand�rt�bornok, mint k�s�bb a felder�t�s �s k�melh�r�t�s f�parancsnoka, t�bb r�mh�rt is kital�lt, hogy a n�meteket istentelen �rd�g�knek fesse le, �s m�g nagyobb gy�l�letet sz�tson ellen�k. Vajon a mons-i angyalok is az � kital�ci�i voltak? A f�parancsnok nem idegenkedett a vall�si szimb�lumok haszn�lat�t�l, hiszen � terjesztette el azt a hazugs�got is, hogy a n�metek keresztre fesz�tettek, egy kanadai katon�t. Ugyancsak az � agysz�lem�nye volt az is, hogy orosz katon�k Angli�n kereszt�l akarnak t�mad�st ind�tani, �s ezzel majdnem v�gzetesen megt�vesztette a n�meteket.

Legmer�szebb, de egyben legink�bb elhitt t�rt�nete az volt, hogy a n�metek az elesett katon�k holttesteit �sszegy�jtik, �s gy�rakban feldolgozz�k, hogy l�szert, szappant �s �llateledelt k�sz�tsenek bel�l�k. Charteris-t k�s�bb felel�ss�gre vont�k I. vil�gh�bor�s m�k�d�s��rt (a botr�ny kirobbant�ja �pp ez a holttest-gy�r t�rt�net volt), �s ekkor a t�bornok azt �ll�totta, ezen az egy t�lz�son k�v�l m�s val�tlans�gokat sosem t�rt a nyilv�noss�g el�, csak a k�mek dezinform�lt�k a n�met felder�t�ket. Ez viszont azt jelenti, hogy a mons-i angyalokr�l sz�l� besz�mol�ja igazs�g �s nem kital�ci�.

Egy m�sik, Charteris t�bornok t�lz�sain�l j�val s�lyosabb t�mad�s is �rte a mons-i t�rt�net hiteless�g�t. 1914. szeptember 19-�n a London Evening c�m� napilap lek�z�lt egy novell�t a neves okkult �r�, Arthur Machen toll�b�l. Az �j�sz c�met visel� t�rt�net hajsz�lpontosan a mons-i esem�nyek kr�nik�ja, minden sz�r�l-sz�ra megegyezik a csatamez�n lezajlott jelenetekkel.

Machen novell�ja olyan hiteles volt, hogy k�s�bb a mons-i �tk�zetben r�szt vett katon�k sem tal�ltak benne hib�t. Term�szetesen szinte azonnal felvet�d�tt a k�rd�s: vajon Machen a katon�k besz�mol�i alapj�n �rta meg a m�v�t, vagy ford�tva, Machen t�rt�net�t kezdt�k igazs�gk�nt mes�lni a katon�k?

Nos, Charteris levele pontosan k�t h�ttel el�zi meg Machen novell�j�nak publik�l�s�t, de a lev�l eg�szen 1931-ig a t�bornok feles�g�nek birtok�ban volt, �s csak ekkor ker�lt nyilv�noss�gra. Elfogadhatjuk-e �gy hitelesnek Charteris besz�mol�j�t? Egyesek szerint nem, m�sok szerint igen.

T�ny, hogy Machen novell�ja nem keltett felt�n�st a maga idej�ben, egyike volt a kiv�l�an meg�rt alkot�sainak. Csup�n 1915 tavasz�n ker�lt reflektorf�nybe, amikor egy spiritiszta magazin ism�t lek�z�lte, �s hozz�f�zte saj�t komment�rj�t, meger�s�tve a mons-i angyalokat. Az ut�k�zl�s azonban nem v�letlen, a szerkeszt�s�g egy titokzatos katonatiszt kereste fel, �s � aj�nlotta a lap figyelm�be a novell�t. A t�rt�nelmet �s a pszichikai hadvisel�st j�l ismer�k eg�szen od�ig mennek a felt�telez�seikben, hogy ez az ismeretlen tiszt Charteris egyik embere volt.

Van azonban az I. vil�gh�bor�r�l egy m�sik eset is, amelyben szint�n az angyalok jelennek meg az angol hadsereg oldal�n. 1918. j�lius�ban a h�bor� a v�g�hez k�zeledett, de a n�met csapatok m�g mindig elsz�nt harcokat v�vtak a francia-belga hat�r ment�n. L�v�sz�rok h�bor� zajlott, a katon�k kimer�ltek �s elf�sultak voltak a sz�k helyen t�lt�tt hetekt�l. M�g a meg�rkez� portug�l er�k sem tudt�k felszabad�tani az angol egys�geket, �s a britek f�ltek, hogy a n�metek v�g�l m�gis csat�t nyernek.

Ebben a kil�t�stalannak t�n� helyzetben az angolok visszaeml�keztek Mons angyalaira, �s a minisztereln�k im�dkoz�sra sz�l�totta fel a nemzetet. Ugyanezt tette az id�k�zben hadba l�p� Egyes�lt �llamok eln�ke is az amerikai n�ppel. A p�r nappal k�s�bb bek�vetkezett esem�nyeket eg szemtan�, Cecil Wghtwick Hayward kapit�ny mes�lte el:

„A n�metek egyik meger�s�tett had�ll�sa a kicsiny belga v�ros, Berthune mellett volt, �s  a leger�sebb �gy�- �s g�ppuskat�zekerre a ter�letre �sszpontosultak. Egyik d�lut�n azonban a n�metek t�z al� vettek egy dombot, amely messze votl a brit l�v�sz�rkokt�l, �s tulajdonk�ppen teljesen csupasz volt, nem volt rajta sem �p�tm�ny. Sem n�v�nyzet. Nem �rtett�k, mi t�rt�nhetett a n�metekkel, mi�rt l�nek ilyen hevesen egy �res magaslatot.

 Amikor az �gy�k elhallgattak, kiment�nk �s meglepve l�ttuk, hogy a f�lelmetes n�met hadsereg katon�i felbontva az alakzatot,visszafel� menek�lnek! Eldobt�k fegyvereiket �s h�tizs�kjaikat, s�t mindent, ami g�tolta �ket a fut�sban. Felfoghatatlan volt, mi is t�rt�nik.

K�s�bb az embereim behoztak hozz�m vagy h�sz hadifoglyot, akiket kik�rdezhettem. Elmondt�k, hogy aznap egyenes parancsot kaptak, ind�tsanak t�mad�st ellen�nk �s s�p�rjenek ki minket, a l�v�sz�rkokb�l, illetve Berthune v�ros�b�l. Terv szerint meg is kezd�d�tt a t�mad�s, amikor v�ratlanul egy csapat feh�r ruh�s alak v�gtatott el� a f�stb�l, feh�r lovakon. Egyenesen a n�metek fel� tartottak, akik erre �ket kezdt�k el l�ni, a l�v�sz�rkok helyett. A becsap�d� l�vegek �s a goly�k azonban szemernyi vesztes�get sem okoztak az alakzatban el�renyomul� lovass�g k�z�tt, akiknek vezet�je egy aranyhaj� f�rfi volt, pallossal az �v�ben, �s d�rd�val a kez�ben. L�tv�n, hogy a g�ppuskat�z sem tudja feltart�ztatni �ket, a n�metek menek�lni kezdtek ezek el�l a halhatatlan lovasok el�l.

Az elk�vetkez� napokban alkalmam ny�lt t�bb hadifogollyal is besz�lni, akik pontosan ugyanezeket mes�lt�k el. Mi azonban nem l�ttuk ezeket a feh�r lovasokat, �s azt is tudom, hogy a brit egys�gek k�z�l m�r egy sem haszn�l feh�r egyenruh�t m�r �vsz�zadok �ta.”