Az élet : A feltételes mód gyakorlása, avagy egy diák átlagos napja |
A feltételes mód gyakorlása, avagy egy diák átlagos napja
2005.03.06. 17:45
A feltételes mód gyakorlása, avagy egy diák átlagos napja
Reggel hatkor ébreszt az óra. Ébresztene, ha tegnap beállítottam volna.
Azért még így is be fogok érni. Beérnék, ha a villamos nem várna negyedórát a megállóban áramszünet miatt. De még így is lehetek pontos. Lehetnék, ha nem derülne ki közben, hogy ma nulladik óránk is van.
Ámde az első óra kezdetére pont beérek. Beérnék, ha a csengő- a karórámhoz képest- nem másfél perccel előbb jelezne.
A tanterembe belépve elnézést kérek, és leülök a helyemre. Leülnék, ha nem kémiaóra lenne, ahol ez elmés tanár alapszabálya így szól: - „A KÉSŐ FELEL” .
A tanár szerencsére elfelejti az általa felállított szabályt. Elfelejtené, ha egyik- jóindulatban túltengő- osztálytársam nem figyelmeztetné erre.
Tehát a késő felel. A késő felelne. (Elég ennyi?)
Azért valahogy sikerül sikerül kicsikarni egy hármast. Sikerülne, de a tanár- mint később kiderül- tévedésből másnak írja be a naplóban az érdemjegyet.
Vége az órának. Vége lenne, ha most meg- másfél percet- nem késne az az átkozott csengő.
Szünet van. Szünet lenne, ha nem hívatna az osztályfőnök késés miatt.
A második óra történelem. Történelem lenne (nekem is), ha kedd helyett nem szerdára pakoltam volna.
Büntetésből felelnem kell, amire kapok egy kettest. Kapnék, ha a tanár nem gondolná meg magát.
Ismét szünet van. Ismét szünet lenne, ha nem ütne ki a bombariadó.
A harmadik órára pontosan beérek. Pontosan beérnék, ahol három perccel előbb ott kell(ett volna) lenni.
Itt há’l istennek nem felelek. Nem felelnék, ha a tanárnő nem érkezne arra, hogy nekem ma be kell számolnom az előző anyagrészből, mert nem írtam témazáró dolgozatot.
A jegyet tudjátok. Tudnátok, ha a biológiaórán nem a nullás lenne a legrosszabb osztályzat.
Ennek az órának is vége. Vége lenne, ha a tanárnő nem tartaná tíz perccel tovább.
Végre szünet van. Szünet lenne, ha maradt volna belőle valami.
Oroszóra van, itt már nem felelhetek. Nem felelnék, ha kész lenne a házi feladatom.
Viszont megdöntöm a mai csúcsot. Megdönteném, ha a kettes fölé többet érne, mint a kettes.
Mindjárt csöngetnek. Csöngetnének, ha az időközben elromlott szerkezetet nem pont most javítanák.
Végre kicsöngetnek, lemegyek a büfébe valami harapnivalóért. Ennék, ha odaférnék.
Nem baj, visszamegyek az osztályba, és megeszem a tízóraimat. Megenném, ha pár perccel előbb értem volna vissza.
Így viszont már csak a csomagolópapírját találom a padomon. Ha még csak azt találnám, de tele is morzsáztak mindent.
Ezért most kapnak a többiek! Kapnának, ha nem lépne be a terembe a tanárnő.
Az óra megkezdődik, és itt már tényleg nem felelhetek. Nem felelnék, ha a röpdolgozatot nem írásbeli feleletnek hívnák.
A dolgozat nem nehéz. Nem lenne nehéz, ha az előrelátó tanárnő nem ültetne külön.
Nem baj, azért még így is lehet puskázni. Lehetne, ha nem pont mellettem foglalna helyet a tanárnő.
Azért még így is be tudom fejezni a dolgozatot. Be tudnám fejezni, ha előzőleg nem állították volna előre a tanárnő óráját, hogy előbb vége legyen a mateknak.
Nem baj, a hatodik óra már könnyű: ének. Könnyű lenne, ha az énektanár nem lenne beteg.
Azért a fizikát is kibírom valahogy. Kibírnám, ha a kiosztott dolgozatomon nem lenne több maga a javítási szín, mint maga a dolgozat.
Egyszer a hatodik órának is vége kell legyen! Vége lenne, ha nem dupla fizika lenne.
Három óra, végre kiléphetek az iskolából. Kiléphetnék, ha nem várna a kapuban egy haverom, akinek tartozom 500 forinttal, És természetesen egy fillér sincs nálam.
Majd várok, amíg elmegy. Várnék, ha hátulról nem rángatnának vissza egyórás társadalmi munkára.
Vége van, és már rohanok is a barátnőmhöz. Rohannék, ha nem érkezne meg ő maga, és nem szakítana pont most velem.
Veszteni tudni kell! Tudni kéne!!!
Most mehetek haza. Mehetnék, ha elmaradna az edzés.
Azért hétre már otthon vagyok. Otthon lennék, ha anyukám nem bízta volna rám a bevásárlást.
Nyolckor leülök a TV elé, és pihenésképpen megnézem az esti filmet. Megnézném, ha nem kellene holnapra tanulni is valamit.
De előbb megeszem a vacsorát, amit szüleim félretettek nekem. Megenném, ha már nem zabálta volna fel a testvérem.
Éjfélre befejezem a tanulást. Befejezném, ha holnap nem három tárgyból írnánk dolgozatot.
Holtfáradtan eldőlök az ágyon, és szitkozódom magamban, hogy megint csak öt órát fogok aludni. Ötöt aludnék, ha nem ébrednék fel hajnalban dörgéssel, villámlással kísért felhőszakadásra…
… és kezdődik az egész elölről. Kezdődne… ha ez a nap nem lenne még az előzőnél is rosszabb.
|