Edgar Allen Poe- Lee Anncska
2005.08.22. 15:12
Edgar Allen Poe Lee Anncska
Trtnt vala sok, de sok ve mr, Hogy Lee Anncska nevn Egy lnyka lt, tudjtok mind, Lenn ott a part tern; Csak egy vala gondja s csak ennek is lt: Szeressen o s szeressem n.
Gyermek vala mg s gyermek magam is Lenn ott a part tern; S tbb volt szerelemnl, mint szeretok Egymst Anncska s n. Az gi szerphok is irigyelk, A hogy szeretett, s szeretm.
S ez volt oka, ez -- ah rgi dolog -- Lenn ott a part tern, Hogy gyilkos szl fagya jtt s megtrt Kis Anncskm szegny; S karombl elragadk rokoni Az gbol rte jvn, Hogy nma srba tegyk le ot Amott a part tern.
A sok angyal -- fl oly boldog alig, -- Irgynk vala mind, tudom n; S igen, ez az oka, (ki ne tudn ezt Lenn ott a part tern), Hogy jtszaka szllt felho vihara S megtrt Anncska szegny.
Mert nem szeretett mg gy sohasem Se blcs, s ifju, se vn, Mint egymst Anna meg n; S br ellene lljon az g s a pokol, Anncska mgis enym; Lelkem lelktol nem szakad el Sohasem a srnak ln.
Mert hold ha mosolyg, lomba' megint Szp Anncskm az enym; Csillag ha ragyog, szemed mosolyog, Anncskm, rla felm. Veled lem igy ltal az jt oda lenn, Oh kedvesem, letem, oh jegyesem, Veled ott lenn, srod ln, A tenger partja tern.
1849.
|