A Hihetetlen! cikke alapj�n

A kora k�z�pkor eur�pai t�rt�nelme nagyr�szt kital�l�s, ez a peri�dus teljesen fikt�v, csup�n „fantomkorszak”, �ll�totta a n�met t�rt�n�sz, �s �ll�tja ma is. Bejelent�se term�szetesen hatalmas vihart kavart t�rt�n�szk�r�kben, �m elm�let�t az�ta sem tudt�k hitelt �rdeml� m�don megc�folni a k�z�pkorkutat�k. Az eltelt k�zel m�sf�l �vtized alatt t�bb n�met kutat�csoport is alakult a k�rd�s vizsg�lata c�lj�b�l, �s a vil�g sz�mos egyetem�n tartanak el�ad�sokat a t�m�val kapcsolatban. Ezen k�v�l saj�t foly�irattal �s internetes honlappal rendelkeznek, �s napr�l napra t�bb embert gy�ztek meg igazukr�l. Pedig a b�szke nyugat-eur�pai polg�roknak nem k�nny� elfogadniuk a t�zist, amely szerint nem l�tezett Nagy k�roly Frank birodalma, a Karoling-dinasztia (amely pedig a modern Eur�pa H�z koncepci�j�nak szolg�l), a nyugati g�tok �s a longob�rdok minta�llamai, Nagy Alfr�d Angli�ja, �s nem l�tezett a magyarok el�tt a K�rp�t-medenc�t kit�lt� nagyszl�v �llam sem. (Ez ut�bbit mi Illig doktor elm�lete n�lk�l is tudtuk…)

Az igazi magyar t�rt�nelem megismer�se szempontj�b�l r�ad�sul k�l�n�sen fontos Illig �r t�zise. Kr�nik�ink szerint ugyanis Attila hun fejedelem �t�dik gener�ci�s lesz�rmazottja volt �lmos, �m a hazai t�rt�n�szeink ezt sosem fogadt�k el. Attila hal�la (453) �s �lmos fell�pte (kb.850) k�z�tt n�gysz�z �v telt el, ami ugye nem �t gener�ci�. �m ha kiiktatjuk a kital�lt k�z�pkor ide vonatkoz� szakasz�t (kb. 240 �v), akkor a k�t fejedelem k�z�tt csak 160 �v marad, ami nagyj�b�l �t gener�ci�t jelent. Ugye, ugye lehets�ges, hogy m�gis a hunok lesz�rmazottai a magyarok?

Ami pedig a honfoglal�s eredeti d�tum�t illeti, az 895 helyett 595 kellett, hogy legyen, �s ez ut�bbi �vr�l r�gt�n esz�nkbe juthat L�szl� Gyula professzor kett�s honfoglal�s elm�lete. Azzal a k�l�nbs�ggel, hogy nem az avarok, hanem a magyarok �rkeztek a K�rp�t-medenc�be a VI. sz�zadban!

De vajon kinek �s mi�rt volt sz�ks�ge arra, hogy a k�z�pkorban meghamis�tsa a t�rt�nelmet? Illig doktor v�laszai egy�rtelm�ek. Az elk�vet�k II. Szilveszter p�pa �s III. Ott� n�met-r�mai cs�sz�r, akik tudvalev�leg egym�s legf�bb t�maszai voltak. Tett�ket a X. sz�zadban (jelenlegi elfogadott id�sz�m�t�sunk szerint) vitt�k v�ghez, alighanem 972 ut�n. C�ljuk pedig az volt, hogy dics�s�ges m�ltat, �s ez�ltal biztos j�v�t (Karoling-dinasztia) teremtsenek maguknak. Uralmuk fenntart�sa �rdek�ben ugyanis sz�ks�g�k volt olyan legend�s h�s�kre, akikre k�s�bb hivatkozhattak. Hi�ba, mint mondj�k, a legnagyszer�bb dolgok a legegyszer�bb m�don sz�letnek…

A t�rt�n�szek persze k�telkednek; erre �szt�nzi �ket a napjaink vil�g�t ir�ny�t� uralkod� rend. Azt mondj�k, hogy egy ekkora svindlihez annyi dokumentumot kellett volna egym�ssal keresztbe-kasul egyeztetni, olyan �tfog� t�k�letesen szervezett, eg�sz Eur�p�t beh�l�z� hib�tlan akci�ra lett volna sz�ks�g, ami gyakorlatilag nem kivitelezhet�. Csakhogy tudjuk, hogy abban az id�szakban amikor az �r�s tudom�nya gyakorlatilag egyh�zi privil�gium, az �r�sbelis�g pedig eg�szen a k�z�pkor vir�gz� szakasz�ig kiz�r�an a latin nyelvet �rt�k kiv�lts�ga volt, a main�l sokkal er�teljesebben lehetett befoly�solni az �r�sos dokumentumok tartalm�t. S�t, azt is tudjuk, hogy a k�rd�ses id�szakb�l egyetlen eredetileg elfogadott �r�sos eml�k sem maradt fenn Eur�p�ban. Nagyon is elk�pzelhet�, hogy a m�solatok mind egyetlen utas�t�sra, egyetlen c�l �rdek�ben, ha nem is egyetlen helyen k�sz�ltek.

De n�zz�k, mit mond doktor Illig. Nos �, mint nyilatkozta, hajland� tudom�sul venni, ha konkr�t, k�zzelfoghat� tudom�nyos bizony�t�kok alapj�n levont k�vetkeztet�sek ellentmondanak a logika szab�lyainak. A hivatalos t�rt�n�szek �ltal elfogadott m m�ltba elm�lyed� doktor t�l sok hom�lyos foltot, er�szakoltnak t�n�, szok�sjog alapj�n elfogadott k�vetkeztet�st fedezett f�l.

„Bizony�tottam, hogy a sz�kebb �rtelemben vett Karoling-id�szak, Nagy K�roly 46 �ve az �ll�t�lagos �ri�s evol�ci� ellen�re az architektonikus, �llami, vall�si �s m�v�szett�rt�neti ter�leten semmit sem hagyott h�tra, ami bizony�thatn� l�tez�s�t.”

Illig doktor el�sz�r az �p�t�szettel �rvel. A fosztogat� �s a fel�get�ssel fenyeget�z� nyugati g�tok �s vand�lok ellen�re is 500 k�r�l m�g minden �p�tm�ny megvolt. A VI. sz�zadban el�sz�r antik �p�letromokb�l �p�lnek templomok, majd 530 ut�n kezd csak hanyatlani a mozaikszer� m�v�szet, teh�t az a k�pess�g, hogy a kupol�kat �s a falakat mozaikokkal d�sz�ts�k. Az 546-ps keletg�t h�d�t�s ut�n Biz�nc 552-es visszafoglal�s�t k�vet�en hunytak ki Eur�p�ban a f�nyek. Nem lehet semmif�le biztos adatot tal�lni a biz�nci �p�t�szet fejl�d�s�r�l 610 �s 850 k�z�tt. 611 ut�n k�zvetlen�l megszakad az �p�tkez�s; ez vil�gos �s vitathatatlan: az �ress�g t�bb mint k�t �vsz�zadig tart. 829 �s 886 k�z�tt az �p�tm�nyek csak pap�ron l�teznek. A rendk�v�li ingatag �jrakezd�s a s�t�t �vsz�zadok ut�n a X. sz�zadra esik.

Megeml�kezhet�nk arr�l a rejt�lyr�l is, hogy a vikingek a IX. sz�zadban nemcsak Angli�ban, hanem az eg�sz kontinensen m�dszeresen gy�jtogattak eg�szen addig, ameddig a folyami haj�ikkal el tudtak hatolni- csakhogy ezt r�g�szetileg  lehetetlen bizony�tani, ugyanis viking s�roknak, t�boroknak, a fosztogat�sok apr� jeleinek a f�ldben nincsenek nyomai.

Ezeken a dolgokon el lehet gondolkodni, Illig doktor legfontosabb bizony�t�ka azonban m�g h�tra van. Ez pedig nem m�s, mint a napt�rreform.

1582-ben XII. Gergely p�pa �gy d�nt�tt, ideje kijav�tani az �ppen �rv�nyes napt�rt. A korrekci� �rtelm�ben 1582. okt�ber 4-e ut�n nem 5-e, hanem 15-e k�vetkezett. Ezen kihagy�s miatt az id�tengelyen tal�lunk  10 napot, amely nem felel meg a re�lis  id�nek.

Gergely voltak�ppen nem tett m�st, mint bevezetett egy �j sz�k�szab�lyt. Ahhoz, hogy ezt meg�rts�k, menj�nk vissza Julius Caesarig, aki Kr. e 45 elej�n v�get vetett a r�gi r�mai id�sz�m�t�snak. Addig az �veket a holdciklusok szerint sz�m�tott�k, �s az �vszak szerinti �ll�st kev�sb� vett�k figyelembe. A Kr. e. 46. �v  uralkod�i rendelettel 445 napos lett, annak �rdek�ben, hogy ez�ltal a tavaszi nap�jegyenl�s�g v�gre ism�t tavaszra essen… Caesar 365 eg�sz �s ¼ napban �llap�totta meg egy �v id�tartam�t.

A caesari napt�rban azonban van 12 perc hiba. K�nnyen kisz�m�that�, mennyi id� alatt ad�dik �ssze ebb�l egy teljes nap. Eszerint j� 128 �v lefut�sa ut�n tesz ki a „j�liusi” napt�r apr�cska pontatlans�ga egy teljes napot. 1282 �v ut�n pedig m�r 10 nap a k�l�nbs�g. Gergely p�pa 1582-ben �ppen ennyit, 10 napot ugrott �t. Csakhogy Caesar �s Gergely reformja k�z�tt nem 1282 �v telt el, hanem 45+1282, teh�t 1627�v. Mivel magyar�zhat� ez az elt�r�s?

Nos, Gergely p�pa a napt�rt �s az eget (a csillagok �ll�s�t) ism�t �sszehangolta. Ki akarta jav�tani Caesar hib�j�t, csakhogy keveset korrig�lt, m�gis a helyes eredm�nyt kapta. A p�pa azt az �llapotot �ll�totta vissza, amely a „j�liusi” napt�r bevezet�sekor �llt fenn. Ebb�l az k�vetkezik, hogy a jelenleg elfogadottn�l kevesebb, azaz nem 1627 �v telt el Caesar �s Gergely k�z�tt, vagyis a ma haszn�lt id�sz�m�t�s fikt�v �vsz�zadokat tartalmaz.  Hiszen eml�kez�nk: egy jav�tott nap a hibahalmoz�s sor�n kb. 128,2 �vnek felel meg. Ha 1582-ben Gergely p�p�nak 13 helyett csak 10 helyesb�t� nap volt sz�ks�ges a nap�jegyenl�s�g �jb�li, m�rcius 21-hez, illetve szeptember 23-hoz k�t�s�hez, akkor csak 10*128,2=1282 �v telhetett el, a k�t napt�rreform k�z�tt- ha 1627 �v lett volna a k�t alkot� k�z�tt, akkor Gergelynek 13 napot kellett volna t�r�lnie. Ez m�r egy olyan �rv, amellyel nem �rdemes vitatkozni.

Heribert Illig munkacsoportja azonban ezekkel a bizony�t�kokkal m�g nem el�gszik meg; egyre �jabbak ut�n kutatnak, nem is sikertelen�l. El�bb-ut�bb rem�lj�k, mindenki sz�m�ra elfogadhat�an bebizony�tj�k,  hogy ezer �vvel ezel�tt  n�h�ny ember alaposan �tverte az eg�sz kereszt�ny vil�got.