HOWARD PHILIPS LOVECRAFT:
A KERT

L�tom n�ha �lmaimban a r�gi-r�gi kertet,
Hol izz� m�jusi napf�ny t�ncol, mint egy k�s�rtet,
Hol a hajdan tarka vir�gok sz�rk�n hervadnak el,
S omladoz� falak k�z�tt a tegnap szelleme kel.
A zeg-zugokban ind�k k�sznak, moha no a t� k�r�l,
A lugast gyom fojtogatja, hidegen els�t�t�l:
Csendbe mer�lt �sv�ny �l�n ritka, sov�ny fu fakad,
Az illatokat elnyomja a pusztul�s doh-szaga.
E mag�nyos, �rva helyen �lol�nynek nyoma sincs,
A beker�tett csendben a visszhang sosem l�tott kincs.
M�g j�rok, s v�rok, s hallgatok, gyakran a kort keresem,
Mikor ismertem a kertet; kort, mit r�g eltemettem.
Kutatom a r�gi napot, soha t�bb� nem l�tom,
�rzem, mit tudtam egykor, m�g sz�rkes�g�t b�mulom.
Azt�n szomor�s�g vesz erot remego lelkemen -
A vir�gok holt rem�nyek - a kert pedig a sz�vem.