Halott nevek k�nyve III.

A M�tosz �s a M�gia
Szerencs�re eredm�nyesen �ssze tudjuk hasonl�tani Lovecraft novell�inak alapt�m�j�t Crowley teljesen egy�ni ceremoni�lis m�gi�j�nak l�nyeg�vel.  Lovecraft Cthulhu M�tosz�nak a sz�rakoztat�s a c�lja, a M�gia azonban egy kimunk�lt pszichol�giai rendszer volt azzal a sz�nd�kkal, hogy a beavatand�t saj�t magasabb �nj�vel kapcsolatba hozza: nem a jungi iskola passz�v m�ly�rtelmez�se �tj�n, hanem egy individualiz�ci�s folyamaton kereszt�l, melyet a „p�ciens” maga vez�rel. Lovecraft �r�sainak elemz�i term�szetesen l�pesek magasabb, rejtett �zenetek felt�r�s�ra, ahogy ez a m�v�szetek b�rmely manifeszt�ci�j�n�l megtapasztalhat�.

Lovecraft az egym�ssal szemben�ll� F�ny �s S�t�ts�g, Isten �s S�t�n harc�val egyfajta kereszt�ny hitvil�got rajzolt meg a Cthulhu M�tosz�ban. Kritikusok ellenkezhetnek, mondv�n, ez ink�bb a manicheus eretneks�gb�l, mint a kereszt�ny tan�t�sokb�l eredeztethet�, m�gis, mint pap �s mint volt szerzetes, �gy �rzem, helyt�ll� az az �ll�t�s, hogy ez a dogma t�ls�gosan elt�volodott a h�v�k t�bbs�g�t�l ahhoz, hogy b�rmilyen k�vetkezm�nnyel j�rjon.  A S�t�n elleni h�bor�, a j� �s a rossz l�nyegileg azonos ereje legjobban a szem�lyes angyal �s a szem�lyes �rd�g rendszer�ben k�pies�l, legink�bb tal�n az ortodox keleti egyh�zakban. Ezt a koncepci�t a R�mai Kat�likus Egyh�z olyannyira t�mogatta – tal�n tudat alatt – hogy a szerkeszt� tulajdon�ban l�v� misek�nyvp�ld�ul tartalmazza azt a Szent Andr�s apostol november 30-i �nnep�t �br�zol� fametszetet, melynek felirata: „Ecce qui tollis peccata mundi” – �me aki elveszi a vil�g b�neit, a k�p alatt pedig egy atombomba l�that�! L�nyeg�ben azistenek k�t csoportj�t lehet megk�l�nb�ztetni a M�toszban: az �regek, akikr�l nem sokat tudunk meg, tal�n csak azt, hogy egy csillagk�zi fajt k�pviselnek, amely faj az ember megment�s�re �rkezett �s legink�bb a kereszt�ny F�nnyel �ll�that� p�rhuzamba – m�g a m�sik csoport az �s�k�. Gyakran r�szletekbe men�en ismerj�k meg �ket, s ink�bb a s�t�ts�gnek felelnek meg. Az ut�bbiak a kifejezetten gonosz istenek, akik semmi m�st nem k�v�nnak az emberi fajnak, mint rosszat, akik a Kapu vagy az Ajt� �tt�r�s�n f�radoznak, Kintr�l befel�, vil�gunkba. Tal�lhat�k k�zt�nk bizonyos emberek – az �s�k elk�telezettjei – �k az ajt� kinyit�s�ra t�rekszenek, �gy ez a visszatasz�t� t�rsas�g m�g egyszer uralhatja a F�ldet. Legels� k�z�tt�k Cthulhu, amit �ltal�ban a Nagy M�lys�gben, egyfajta Id�k El�tti �ce�nban lak� tengeri sz�rnyk�nt �br�zolnak. Ez egy olyan l�tez�, amit Audust Derieth, Lovecraft munkat�rsa helytelen�l vizi �selemk�nt defini�lt.  Ott van m�g Azathoth, a K�osz vak, idi�ta istene, Yog Sothoth, Azathoth t�rsa, Shub Niggurath, a „kecske az ezernyi gid�val” �s m�g m�sok. Riaszt� k�ls�t �ltve t�nnek fel a Cthulhu M�tosz t�rt�net�ben, id�r�l id�re pr�b�ra t�ve a f�h�s erej�t �s tal�l�konys�g�t, mik�zben az igyekszik visszaszor�tani ezeket a pokoli Dolgokat oda, ahonnan j�ttek. Valami primit�v f�lelem, kozmikus terror �rasztja el a lapokat: mintha az ember olyasmivel foglalkozna, amivel kock�ra teszi nem is a testi �ps�g�t, ink�bb lelki val�j�t. Ez a horror kozmol�gia teljesedik ki a K�nyv gyakori eml�t�s�vel: a NECRONOMICON-nal. A NECRONOMICON –Lovecraft szerint lagal�bbis – Abdul Alhazred, az „�r�lt Arab” munk�ja., �s i.sz. 800 k�r�l, Damaszkuszban k�sz�lt. Nagyj�b�l 800 oldalas lehetett, s az egyik novell�ban utal�s tal�lhat�, a 700. Oldalon lev� hi�nyr�l. K�l�nb�z� nyelvekre ford�tott�k le, t�bbek k�z�tt latinra, g�r�gre, angolra. Dr. Dee, Erzs�bet kir�lyn� m�gusa �ll�t�lag rendelkezett egy m�solattal, �s le is ford�totta azt.  A M�tosz szerint ez a k�nyv tartalmazza egyes hihetetlen dolgok – az emberi elme m�ly�n �s hat�r�n lakoz� l�nyek �s sz�rnyek – l�that�v� t�tel�nek a formul�j�t. Ilyen k�nyvek mindig is l�teztek, �s most is l�teznek. Idries  Shah egy �ltala vezetett kutat�sr�l sz�mol be, m�ghozz� Abdul Kadir arab m�gus „Az er� k�nyve” c�m�, egyetlen p�ld�nyban l�tez� m�ve ut�n. Salamon Kulcsai is hasonl� tiszteletnek �rvendett, ak�rcsak  Barrett ’A M�gus” c�m� k�nyve, eg�szen mostan�ig, mikor is ezeket a k�ziratokat k�nyv form�j�ban kiadt�k. Az Arany Hajnal, a h�res brit �s amerikai p�holy a sz�zadfordul�n, - bizonyos forr�sok szerint – egy k�ziratot �rz�tt, szint�n egy arab m�gus toll�b�l, a „negat�v l�tez�s f�tylai” c�mmel.

Ezek var�zsl�k k�nyvei voltak, s �ltal�ban nem sz�m�tottak enciklop�di�nak vagy tank�nyvnek. M�s sz�val: egy var�zsl�nak vagy egy m�gusnak rendelkeznie kellett azzal a tud�ssal �s gyakorlattal, amellyel egy m�gikus szertart�st t�k�letesen le tudott vezetni, ugyan�gy egy szak�csnak is mester�nek kell lennie a toj�st�r�sben, miel�tt egy „Francia sajtos omlettet” kis�tne. A grimoire-ok vagy Fekete K�nyvek mind vari�ci�k egy t�m�ra, hasonl�k�ppen a szak�csk�nyvekhez. R�gi m�gusok tetteit �rj�k le, eml�tik a szellemeket, amikkel a m�gus kapcsolatba l�pett, sz�t ejtenek a sikereikr�l.  Aki ezzel a k�nyvvel foglalkozik, el kell tudnia v�lasztania az ocs�t a b�z�t�l, nagyj�b�l �gy, ahogy az alkimista tenn�, megk�l�nb�ztetve a sz�nd�kos hib�kat a t�m�j�r�l k�sz�l� tanulm�nyban. Ebb�l az okb�l nem szerencs�s, ha az �jonc tr�kk�k gyakorl�sa c�lj�b�l a „Salamon Kisebb Kulcsai” c�m� m�v�t forgatja. A „M�gia Elm�lete �s Gyakorlata” Crowleyt�l, �s sajnos a sz�rny� NECRONOMICON is ugyanebbe a kateg�ri�ba tartozik. Ezek a k�nyvek kifejezetten nem kezd�knek val� olvasm�nyok, s ezt nem lehet el�gszer hangs�lyozni. Crowley M�gi�ja az elt�nt civiliz�ci�k, r�gm�lt id�k tiltott �s elfeledett olvasm�ny�ban val� kutat�s eredm�nye. A „T�rv�ny K�nyve” Kair�ban �r�dott 1904 tavasz�n. A m�gus ebben az id�szakban – bevall�sa szerint – az Aiwass nev�, embert megel�z� intelligenci�val �llt kapcsolatban. Ez dikt�lta le neki a K�nyvet alkot� „H�rom Fejezet”-et, er�sebben befoly�solva Crowleyt, mint b�rmelyik hasonl� entit�s. �let�nek h�tral�v� r�sz�t a m�gus a transzcendens inform�ci�halmaz meg�rt�s�vel, valamint �zenet�nek a vil�g sz�m�ra �rthet� form�ba val� �nt�s�vel t�lt�tte. Ez az irat is a l�thatatlanok l�that�v� t�tel�nek a formul�j�t �rzi, s a transzform�ci� titka a sorok k�zt van elrejtve. Ez Crowley saj�t NECRONOMICON-ja, melyet a gizahi Nagy Piramis �rny�k�ban kapott, �s a sorok k�z�tt  nem csak a sz�ps�g rejt�zik, hanem a sz�rnyeteg is, aki azt emberis�gre v�r. Meglehet�sen hi�baval� k�s�rlet lenne Crowley filoz�fi�j�nak ak�r csak a v�zlat�t is adni, kiv�ve a l�nyeges Rabelais-i alapmot�vumot: „Tedd azt, amit akarsz, l�szen az a T�rv�ny Teljess�ge”. K�tetek kellen�nek ennek a mott�nak a kifejt�s�hez. R�viden: a tudatos �s a tudattalan �n �sszekapcsol�s�r�l van sz�, mely az Ismeret, Besz�lget�s a Szent �rangyallal” nev� szertart�sban cs�csosodik ki, ahol az angyal a tiszta, felszabad�tott �n-t jel�li – azonban az �n fel� vezet� �ton rengeteg vesz�ly leselkedik, a gy�zelmet megel�z� m�ly�g felett �t kell haladni. D�monok, v�mp�rok, elmebeli pi�c�k, k�s�rteties form�k sz�l�tj�k meg az aspir�nst minden sarokb�l, a m�gikus k�r minden cikk�b�l, ezeket meg kell semmis�teni, k�l�nben meg�lik a m�gust. Amikor Crowley kijelentette, hogy legy�zte az akad�lyokat �s t�ljutott a Tud�st megel�z� M�lys�gen, megtal�lta igazi �nj�t, arra a k�vetkeztet�sre jutott, hogy azonos a Jelen�sek K�nyve 666 jel� fenevadj�val, akit a kereszt�nys�g a Gonosszal azonos�t. Csakugyan, Mezopot�mi�ban �lt Yezidi �rd�gim�d� n�pcsoport Shaitanja (S�t�n) ir�nt Crowley tiszteletet �s elismer�st �rzett, hiszen ennek a n�pcsoportnak a tud�sa ihlette a bevezet� mott�j�t. A Yezidik ismert�k a Nagy Titkot, tisztelt�k a Nagy Hagyom�nyt, melyek r�gebbiek Ozirisz, Mitra �s Krisztus napkultusz�n�l, r�gebbiek a zsid� vall�s �s a h�ber nyelv kialakul�s�n�l. Crowley a Hold im�d�s�t megel�z� korok fordult, az Id�n T�li �rny�kok birodalm�ba, �s itt – an�lk�l, hogy tudat�ban lett volna – meghallotta Cthulhu h�v�s�t.