Edgar Allen Poe 1809-1849

A bostoni sz�let�s� Edgar Allan Poe az amerikai misztikus irodalom kiemelked� alakja. Mesterien fel�p�tett novell�iban a borzalmas �s a groteszk elemek uralkodnak, romantikusan sejtelmes vagy b�n�gyi t�rt�neteket bonyol�t benn�k �les logik�val. Tulajdonk�ppen � teremtette meg a b�n�gyi reg�nyt, �s � t�k�letes�tette a l�lektani thriller m�faj�t. M�veit �ltal�ban pesszimista �s misztikus szeml�let sz�vi �t. Legh�resebb vers�t, A holl�t t�bbek k�z�tt Kosztol�nyi, Babits, T�th �rp�d ford�tott�k le.

Sz�lei, David Poe Jr. �s Elizabeth Arnold Hopkins, v�ndorsz�n�szek voltak. Edgar 3 �ves volt, mikor meghaltak. �gy ker�lt a j�m�d� richmondi keresked�, John Allan otthon�ba, �s �gy kapta a kereszts�gben az Egdar Allan Poe nevet. 1815 �s 1820 k�z�tt Angli�ban tanult, egy �vvel k�s�bb beker�lt a Virginiai Egyetemre, de csak egy �vig j�rt oda. J� tanul� volt, de a szerencsej�t�kok miatt akkora ad�s�got halmozott �ssze, hogy nem tudott fizetni. Ez akad�lyozta meg visszat�r�s�t az egyetemre, �s eljegyz�s�t richmondi kedves�vel, Sarah Elmira Roysterrel. Ezekut�n felcsapott katon�nak, pedig ekkor m�r ki volt adva (saj�t kiad�sban) els� k�nyve, a Tamerlane and Other Poems (1827), melyet Byron st�lus�ban �rt meg.

K�s�bb Baltimore-ban �lt meg�zvegy�lt nagyn�nj�vel, Maria Clemm-mel, �s annak l�ny�val, Virgini�val. 1832-ben �t t�rt�nete jelent meg, �s a MS. Found in a Bottle 50 $-t nyert a Baltimore Saturday Visitort�l. 1835-ben nagyn�nj�vel �s Virgini�val Richmondba k�lt�ztek, ahol a Southern Literary Messenger szerkeszt�je lett, majd feles�g�l vette Virgini�t, aki ekkor m�g csak 14 �ves volt.

A Messengerben jelentette meg legr�m�t�bb t�rt�net�t, a Benerice-t. Tev�kenys�ge k�ts�gtelen�l emelte a p�ld�nysz�mot, de szembeker�lt a lap tulajdonos�val, aki kifog�solta Poe r�szeges �letm�dj�t. A Messenger 1837 janu�ri sz�ma bejelentette Poe visszavonul�s�t a lap szerkeszt�i posztj�r�l. Ez volt a legellentmond�sosabb szakasza Poe �letp�ly�j�nak: sikeres m�v�sz �s szerkeszt� volt, de nem tudott eleget tenni munkaad�inak, �s nem tudott biztons�gos, nyugodt �ketk�r�lm�nyeket teremteni.

El�sz�r New Yorkban (1837), majd Philadelphi�ban (1838-44), azt�n ism�t New Yorkban (1844-49) pr�b�lkozott meg az �js�g�r�ssal, de csak szer�ny sikereket k�nyvelhetett el. Igaz�b�l az irodalomban mutatkozik t�k�letess�ge; muzik�lis k�ltem�nyeiben, �s r�vid pr�zai elbesz�l�seiben. Ezeknek legjobb p�ld�ja a Ligeia (1838), Poe legszebb elbesz�l�se, �s Az Usher-h�z v�ge (1839), mely egyike legh�resebb t�rt�neteinek.

Morgue utcai kett�s gyilkoss�g (1841) az els� detekt�vt�rt�net. Legszebb versei pedig A holl� (1845) �s A harangok (1849).

1847 janu�rj�ban Virginia hal�la s�lyos sorscsap�sk�nt �rte, de folytatta tov�bb az �r�st �s a tan�t�st. 1849 nyar�n visszal�togatott Richmondba tan�tani. Miut�n visszat�rt �szakra, eszm�letlen�l tal�lt�k egy baltimore-i utc�n. A Baltimore Clipper t�m�r gy�szjelent�se szerint Poe "agyv�rtolul�s" k�vetkezt�ben halt meg.