Tartalom �tkok k�nyve V.

BothweIl �s a berwicki boszork�nyper

Miut�n a kath�rokkal �s a templomosokkal annak rendje-m�dja szerint elb�nt, a dominik�nus ink­viz�ci�nak, hogy fennmarad�s�t igazolja, �jabb ellens�gre volt sz�ks�ge. Lehet�1eg valamilyen bizonytalanabb k�rvonal�, nehezebben meghat�­rozhat� csoportra, amelyik j� sok�ig el�ll. Nos te­h�t: kit, mit lehetne k�zvesz�lyesnek felt�ntetni?

A dominik�nusok a vil�gt�l elz�rk�zva �ltek, n�kkel nem ker�lhettek kapcsolatba - �gy hama­rosan k�szen �lltak a v�lasszal. XXII. J�nos p�pa szorong� alkat volt, �s azt k�pzelte, ellens�gei va­r�zslattal t�rnek az �let�re. Fekete csuh�s domini­k�nus tan�csad�i 1321-ben k�nny�szerrel r�be­sz�lt�k: j�ruljon hozz� a malefic�um - a gonosz va­r�zslat, a fekete m�gia elleni keresztes hadj�rathoz. A fogalmat pedig roppant t�gan �rtelmezt�k. Sze­m�kben malefic�um volt a valamennyi kereszt�ny orsz�gban fellelhet� n�pi hagyom�nyvil�g: az or­vosl�snak, a hatalomhoz juttat�snak, a term�keny­s�g el�seg�t�s�nek �si mesters�ge. Az ilyen praktik�kat sok esetben n�k �zt�k, akiket "boszork�ny­nak" neveztek.

A f�rads�gosnak �g�rkez� feladat val�j�ban a r�gi pog�ny term�szeti vall�sok kiirt�s�nak volt a soron k�vetkez� szakasza; a hadj�rat tulajdonk�p­pen a tudom�ny felvir�gz�sa, az ipari forradalom el�tt tiszt�totta meg az utat. �m a kort�rsak sze­m�ben a f�vekhez �s titokzatos praktik�khoz �rt� f�rfiak �s n�k egy�ltal�n nem t�ntek eleve gonosz­nak �s f�lelmetesnek. Mindenki tudta, hogy mes­ters�g�k j� �s rossz c�lokat egyar�nt szolg�lhat, aszerint, hogy �ppen mire akarj�k ford�tani. No de nincs-e ez �gy az �let minden m�s ter�let�n is?

Mindazon�ltal m�r l�tszott, merr�1 kerekedik a sz�l. 1320-ban, alig hat �vvel Jacques de Molay p�rizsi t�zhal�la ut�n, hasonl� sors jutott oszt�ly­r�sz�l a meathi Petronill�nak, az els� boszork�ny­nak, akit �rorsz�gban meg�gettek. Petronilla Alice Kytelernek, egy nagy hatalm� norman d�m�nak volt a bizalmasa, �s a b�nbak szerep�t t�lt�tte be.

A h�lgy ugyanis, akit meggyan�s�tottak, hogy a d�monnal val� kapcsolata r�v�n szerezte vagyo­n�t, Angli�ba sz�k�tt, ottani p�rtfog�ihoz. A d�­monnak nevet is adtak: Robin Artissonnak h�vt�k, de ilyen nev� szem�lyt soha nem l�ttak �s nem is kerestek; elv�gre f�rfi volt. �s noha az elk�vetke­z� �vek sor�n sz�mos f�rfit is el�t�ltek a legk�pte­lenebb v�dak alapj�n, a renesz�nsz �s a reform�­ci� hajnal�n kibontakoz� polg�rh�bor� mindenek­el�tt a N� ellen ir�nyult. A hadj�ratot az egeket ostroml�, tudathasad�sos, istenkeres� szellem in­d�totta az �si, s�t�ten titokzatos f�ldi er�k, a test �s v�gs� soron maga a term�szet ellen�ben.

A kezdem�nyez�s lassan, fokozatosan vert gy�­keret. A maleficium els� eur�pai �ldozatainak egyi­ke Jehane de Brigue volt, akit 1390-ben �gettek meg P�rizsban. Hogy a b�ne miben �llt? Egy f�rfi, akit meggy�gy�tott, bev�dolta, hogy a d�mon seg�ts�­g�t vette ig�nybe. �tven �vvel k�s�bb sv�jci fel­jegyz�sekben m�r nagy hatalm� boszork�nyokr�l esik sz�, akik �tkukkal h�zass�got tesznek t�nkre, csecsem�ket �lnek meg oly m�don, hogy hal�lu­k�rt foh�szkodnak egy elvar�zsolt gy�k f�l�tt, majd az �llatot el�ss�k a h�z k�sz�be al�. Tov�bb� j� bar�tok k�z�tt visz�lyt sz�tnak, �s hatalmas viha­rokat t�masztanak. �s �jabb f�l �vsz�zadnak kel­lett eltelnie, am�g az 1321 �ta izz� parazsat min­denfel� fell�ngol�, gyilkos t�zv�ssz� hev�tett�k.

A nagy m�vet k�t n�met Domonkos-rendi szer­zetes, Kramer �s Sprenger teljes�tette be, akik 1486­ban tett�k k�zz� a Malleus Maleficarum (Boszork�­nyp�r�ly) c�m� boszork�ny�get�si k�zik�ny­v�ket. Az �d�z megtorl�si v�gyt�l f�t�tt, s�t�t �r�s­m� a legjobbkor j�tt: �ppen megfelelt az Eur�p�­ban elharap�zott nyugtalan, szorong� hangulat­nak. Egy �vsz�zaddal a nagy pestisj�rv�ny �s a zsid�ellenes pogromok ut�n, amikor Gutenberg �ppen feltal�lta a k�nyvnyomtat�st, Kolumbusz pedig m�r k�sz�l�d�tt a nagy haj��tra, odavesz­tek a r�gi bizonyoss�gok. Egyre t�bben k�lt�ztek be falur�l a v�rosokba, �s r�gi �letm�djukt�l el­szakadva hajland�k voltak b�rmit elhinni. Elj�tt a f�klya meggy�jt�s�nak ideje, �s a Malleus szerz�i �ltek az alkalommal. K�nyv�k egyik napr�l a m�s�kra

bestseller lett: �tven �v alatt tizenk�t kiad�st �rt meg. A m� egyszerre volt brut�lis �s gyakorla­tias: tudatosan t�rt a legf�ktelenebb hiszt�ria ki­v�lt�s�ra, de a hiszt�ri�t a kereszt�nyi j�mbors�g �lruh�j�ba b�jtatta. A malefidummal, boszork�ny­s�ggal v�doltak leleplez�se �s el�t�l�se ter�n a leg­sz�ls�s�gesebb kegyetlens�get is jogosultnak nyil­v�n�totta, �s az "�nk�ntes" vallom�sok kicsika­r�s�ra a k�nvallat�st aj�nlotta - felt�ve persze, ha j�mbor k�ls�s�gek k�z�tt foganatos�tj�k. A k�nz�­kamr�t "folyamatosan meg kell hinteni szentelt v�zzel, �s �ldott f�veket kell �getni benne". Az el­marasztal�s n�gyfajta tev�kenys�get s�jtott, m�g­pedig a hit megtagad�s�t, az �rd�ggel val� sz�­vetkez�st, meg nem keresztelt gyermekeknek az �rd�ggel val� eljegyz�s�t, valamint az "incubu­sokkal" �s "succubusokkal", az �jszaka buja d�mo­naival �z�tt par�zn�lkod�st.

Az elszabadul� szadista t�meg�r�let legink�bb a protest�ns orsz�gokat, N�metorsz�got, Sv�jcot �s Sk�ci�t ker�tette hatalm�ba, a protest�ns vall�s ugyanis mindenest�1 tagad­ja a n�i princ�piumot. A katolikusok legal�bb tisz­telik Sz�z M�ri�t, de a protest�nsok csak az Aty�t, a Fi�t �s a Szentlelket ismerik el- k�t h�mnem� �s egy meghat�rozhatatlan l�nyt, ami l�lektani szem­pontb�l a n�knek nem sok j�t �g�rt.

A boszork�nymesters�get a s�t�n m�v�nek nyil­v�n�tott�k; minden boszork�nyr�l eleve felt�telez­t�k, hogy a "k�tszarv� istent" im�dja. Val�j�ban a n�is�g maga volt a gyan�s. B�rmelyik, rendhagy�

vagy furcsa viselked�s� n� az �let�vel j�tszott. �gy terjedt tov�bb egyre sz�lesebb k�rben a kollekt�v t�boly, amely a tizenhetedik sz�zadra m�r meg�l­l�thatatlannak l�tszott.

Johannes Keplernek, az �gitestek mozg�sa fel­fedez�j�nek az �desanyj�t boszork�nys�ggal v�­dolt�k. A n�metorsz�gi Bambergben 1609 �s 1633 k�z�tt t�bb mint kilencsz�z n�t k�noztak meg a "boszork�nysz�kben", amely vasb�l k�sz�lt, �s alatta t�zet gy�jtottak; az ek�ppen kicsikart vallo­m�s pedig m�glyahal�lhoz vezetett. N�metorsz�g egyes vid�kein j�form�n a teljes n�i lakoss�got kiirtott�k.

M�sfel�l a boszork�nys�g fogalma olyan b�v�s �s izgat� volt, hogy egyes "boszork�nyok" �nk�nt vallottak magukra. 1662-ben a sk�ciai Auldearnben �l� Isobel Gowdie azt �ll�totta, hogy testi kapcso­lata van a s�t�nnal. Az illet� "ny�l�nk, fekete, iz­mos" �rnak neve is volt: Fekete Johnnie-nak h�v­t�k, �s Isobel szerint "olyan jegesen j�rja �t a tes­tem, mint a forr�sv�z".

Az egyszer�, helyb�li ifj� n�t ugyan levetk�z­tett�k, hogy megkeress�k rajta az �rd�g jegyeit, de k�nz�sra nem volt sz�ks�g: Isobel hat h�ten �t buz­g�n trakt�lta r�m�ld�z� hallgat�s�g�t az esem�ny­telen �let�, unalmas kis faluban elszabadult Go­nosz t�rt�neteivel. Janet Braidheaddel, egy m�sik boszork�nnyal egy�tt azt vallotta, hogy ny�ll� tud­ja var�zsolni mag�t, �s ebben az �llapot�ban �gy megkergett�k a kuty�k, hogy csak az utols� pilla­natban siker�lt visszab�jnia emberi alakj�ba.

Elmes�lte, hogy t�rsn�ivel egy�tt egy meg nem keresztelt gyermek tetem�t az egyik gazda tr�gyadombj�ba rejtett�k, hogy elpuszt�ts�k a gazda ter­m�s�t. Gombost�ket sz�rtak egy agyag k�pm�s­ba, amelyet azt�n el�gettek, hogy a helyi f�ldes�r fiainak hal�l�t el�id�zz�k (a gyermekek val�ban sorra meghaltak). Varangyos b�k�kat fogtak egy par�nyi eke el�, majd az ek�t k�tszer egym�s ut�n megs�t�ltatt�k egy sz�nt�f�ld k�r�l, hogy term�­ketlenn� var�zsolj�k. Tov�bb� m�sok f�ldj�n t�vis­s� v�ltoztatt�k a gabon�t, hogy az � f�ldj�k d�­sabban teremjen.

A fiatalasszony nagy �lvezettel botr�nkoztatta meg vallat�it a Fekete Johnnie �s a helyi boszork�­nyok k�z�tti szerelmi kapcsolat bizalmas r�szlete­ivel; az illet� �riember p�ld�ul el�szeretettel kor­b�csolta meg �gyasait. Isobel, aki egy impotens id�sebb f�rfi feles�ge volt, val�sz�n�leg unatkozott, �s n�mi izgalommal akarta f�szerezni �let�t. A ti­zenhetedik sz�zadban nem volt telev�zi�, �s a hossz� �jszak�kon Isobel nem tal�lt egy�b sz�ra­koz�st, mint hogy a boszork�nycsapat titkos gy�­l�seinek csikland�s r�szleteivellakassa j�l felajzott k�pzelet�t.

Tov�bbi sorsa ismeretlen; val�sz�n� azonban, hogy t�rsn�ivel egy�tt meg�gett�k.

A sk�t boszork�nyperek sor�ban az �v� a m�­sodik legismertebb.

Hetven �vvel kor�bban; 1593-ban, Edinburghban a "berwicki boszork�nyok" bevallott�k: tengeri

vihar felid�z�s�vel, valamint a kir�ly viaszb�l k�­sz�lt k�pm�s�nak el�get�s�vel akart�k meg�lni VI.

Jakabot �s ifj� d�n feles�g�t. (A v�dpontok k�z�tt szerepelt tov�bb�, hogy szit�ban haj�ztak a ten­geren, s�rokat fosztottak ki, hogy szertart�saikhoz csontokat szerezzenek, tov�bb� t�bbeket meg�t­koztak, ront�st �s egy�b var�zslatokat �ztek.)

A kir�lygyilkoss�g terv�nek �rtelmi szerz�je a v�d szerint Jakab unokatestv�re, Francis Stewart, Bothwell �t�dik gr�fja volt, mellesleg Jakab �des­anyj�nak, a hat �vvel kor�bban lefejezett Stuart M�ri�nak a keresztfia. Sk�cia �ppen h�nyatott t�r­t�nelm�nek egyik legviharosabb id�szak�t �lte, de a gr�f m�g a korszak m�rc�j�vel m�rve is ritka heves �s er�szakos embernek sz�m�tott. Bel�1e lett most az �rd�g, aki a berwicki boszork�nyokat a Jakab elleni gyilkoss�gi k�s�rletre sarkallta.

Maga Jakab, akit hamarosan Anglia kir�ly�v� is megv�lasztottak, nagy �rdekl�d�st tan�s�tott a per ir�nt, �s a v�dlottakat szem�lyesen is kivallatta. M�d felett elb�sult, amikor Bothwellt a per politi­kai tartalm�ra hivatkozva felmentett�k; legf�ljebb abb�l mer�thetett n�mi vigaszt, hogy a v�dlotta­kat egyt�1 egyig megk�nozt�k, �t boszork�nyt pe­dig m�gly�ra k�ldtek. A sk�t k�nz�si technika ugyan nem volt olyan fejlett, mint m�s eur�pai orsz�gokban, de az�rt t�bbnyire �gy is siker�lt meggy�zni �ltala a v�dlottakat, hogy mindent egy­bevetve a beismer�ssel, m�sok bem�rt�s�val �s a t�bb�-kev�sb� gyors t�zhal�llal m�g mindig job­ban j�rnak. Mi �rtelme lenne, ha m�r �gyis meg­ gy�t�rt tagjaikat p�pp� z�zatn�k? Nem jobb, ha mindenre r�b�lintanak, �s legal�bb hamar t�les­nek az eg�szen? Bothwell pere 1593. augusztus 10-�n kezd�d�tt. A v�dlott, b�r �lete volt a t�t, nyugodtnak l�tszott, persze nem v�letlen�l: volt annyi esze, hogy Edinburghot telezs�folja a maga h�s�ges hat�rmenti katon�ival, akik k�z�l sz�mosan a t�rgyal�­son is megjelentek. Amellett az esk�dtsz�kben is voltak bar�tai, akik e viharos id�kben bizony�ra �vakodnak majd att�l, hogy precedenst teremtse­nek, �s v�rpadra k�ldj�k puszt�n az�rt, mert �ssze­esk�v�st sz�tt a mindenki �ltal megvetett kir�ly ellen. Elv�gre a legt�bbj�k maga is nyakig volt valamilyen Jakab elleni �sszeesk�v�sben.

Mid�n a kiki�lt� h�rom �zben megism�telte, hogy l�pjen el�re, aki terhel� vallom�st k�v�n ten­ni Francis, Bothwell gr�fja ellen, senki sem moc­cant; tudt�k, mi v�rna r�juk, ha jelentkezn�nek. Bothwell el�gedett lehetett.

Ugyancsak �r�mmel hallotta, hogy az �t terhe­l� v�d legf�bb tan�ja, bizonyos Richard Graham nev� boszork�nymester nem tan�skodhatott sze­m�lyesen, minthogy m�r megfojtott�k �s el�get­t�k. �gy vallom�s�t csak felolvast�k, �s amikor el­hangzott Agnes Sampson, Effie M'Calyean, Bar­bara Napier, Margaret Thompson �s m�s boszor­k�nyok vallom�sa is, a b�r�s�gnak a sz�ja is t�tva maradt a felt�rul� s�t�ni terv hallat�n.

Az eg�sz azzal kezd�d�tt, hogy David Seton, Tranent v�roska �ber f�b�r�ja elt�n�d�tt: vajon Gillie Duncan nev� szolg�l�ja mi�rt "t�lt h�zon k�­v�l minden m�sodik �jszak�t"? Az k�ztudott volt, hogy �rt a kuruzsl�shoz - net�n a s�t�nnal cimbo­r�lna ? A f�b�r�, k�teless�g�hez h�ven, maga l�tott a nyomoz�shoz. �m hi�ba csavarta egyre szoro­sabbra a n� feje k�r� tekert, megcsom�zott k�telet, az nem vallott. Csak akkor t�rt meg, amikor gaz­d�ja felfedezte a nyak�n a boszork�nyok jel�t. Seton el�tt hamarosan eg�sz lista hevert, melyen meglep� m�don sz�mos k�ztiszteletben �ll� f�rfi �s n� neve is szerepelt. K�zt�k volt Agnes Sampson, "a keithi tud�s asszony", h�rneves b�ba �s kuruzs­l�. F� v�dlottk�nt azonban Gillie az ifj� dr. Fiant, a j� nev� iskolamestert �ll�totta pelleng�rre.

Ez a s�t�ni szem�ly val�s�gos sk�t Faustk�nt a s�t�nnak adta el a lelk�t, aki egy vakond l�bbal jutalmazta, "hogy soha ez�stben ne sz�k�lk�dj�k". Hi�ba �z�tt azonban megannyi v�rfagyaszt� prak­tik�t, a b�r�s�g r�zk�dott a nevet�st�1, amikor v�­gighallgatta, hogyan s�lt fel egy h�lgy ostroml�­sakor. A h�lgy m�st szeretett, mire Fian megbabo­n�zta a vet�lyt�rsat, aki egy �ll� �r�n �t �rj�ng�tt a h�lgy jelenl�t�ben, ahelyett, hogy szerelmesen k�zeledett volna fel�. �m a h�lgy m�g �gy sem

akart Fiannal vigasztal�dni. Ekkor a boszork�ny­mester megk�rte a h�lgy fiv�r�t, hogy t�pjen neki h�rom hajsz�lat h�ga fej�r�1, var�zsszer k�sz�t�­s�hez. A le�nyz�t azonban fel�bresztette a f�jdal­mas m�velet; panasszal fordult anyj�hoz, aki r�g­t�n megsejtette, honnan f�j a sz�l. Nosza lev�gott h�rom sz�rsz�lat egy sz�z �sz�borj� t�gy�r�1, be­tekerte a Fiant�l kapott b�v�s pap�rba, �s ezt k�ldte el fi�val a boszork�nymesternek, aki azt�n e cso­mag f�l�tt suttogta el a szerelmi b�vig�t. �s mi t�r­t�nt? Amikor legk�zelebb a templomba ment, a szerelemre gerjedt �sz� r�rontott, �s �ld�zte, amer­re csak ment. De ezut�n s�lyosabb vallom�sok is elhangzottak.

Egy �jjel, Agnes Sampson �s m�sok t�rsas�g�­ban, Fian tengerre sz�llt egy k�m�ny form�j� ha­j�ban (e ponton a b�r�s�g n�mik�pp tam�skodott), �s egy m�sik, Isten kegyelme nev� haj�hoz evezett Itt egy tov�bbi boszork�nnyal volt tal�lkoz�juk, bo­rozgattak, majd visszat�rtek saj�t haj�jukra, az �rd�g pedig nagy szelet t�masztott, �s els�llyesz­tette a m�sik haj�t, valamennyi utas�val egy�tt.

Ez m�r mindenkit megd�bbentett - kiv�lt, hogy nem is ez volt az els� haj�, amelyet a t�rsas�g �ll�­t�lag a tenger fenek�re juttatott. A terem csak �gy zsongott a h�resztel�sekt�1 �s mendemond�kt�l.

Ezut�n pedig kider�lt, mik�ppen akart�k Fian �s pokolb�li t�rsn�i meg�ll�tani a kir�lyt, amikor az haza akarta hozni ifj� feles�g�t D�ni�b�l. H�­rom megcsom�zott fonalat bogoztak ki, m�rpedig k�ztudott volt, hogy az els� ilyen fonal kibogoz�­sa m�rs�kelt szelet t�maszt, a m�sodik� enyhe vi­hart, a harmadik� val�s�gos hurrik�nt. �gy akar­t�k a kir�lyt a kik�t�ben marasztalni, a m�dszer azonban cs�t�rt�k�t mondott. Az �rd�g hamaro­san tudtukra adta, hogy Jakab �s k�s�rete vitorl�t bontott. �jabb pr�b�lkoz�sra volt sz�ks�g.

�gy azt�n �jjel �sszegy�ltek, a s�t�n nev�ben megkereszteltek egy macsk�t, mind a n�gy l�b�­hoz egy emberi csontv�z kez�r�1 vagy l�b�r�l vett ujjat k�t�ztek, majd �jf�l el�tt elvitt�k a leithi ki­k�t�be, �s var�zsig�k k�nt�l�sa k�zepette a ten­gerbe dobt�k, amilyen messzire csak lehetett.

A macska azonban sajn�latos m�don vissza �szott a partra. Szerencs�re volt k�zn�l egy m�sodik macska is; ennek l�baihoz "egy halott test�nek leg­f�bb r�sz�t �s t�bb �z�let�t" k�t�zt�k, majd ten­gerre sz�lltak vele a maguk v�zhatlan�tott szit�j�n. Amikor olyan messzire �rtek, hogy onnan m�r semmilyen macska nem �rhetett vissza, Robert Grierson borszork�nymester a v�zbe haj�totta; ek­kor azonban olyan heves vihar t�madt, hogy a t�r­sas�g a lehet� leggyorsabban visszat�rt a partra. Kinghorn �s Leith k�z�tt m�g aznap �jjel els�llyedt egy haj�, amely az �j kir�lyn�nak sz�nt aj�nd�­kokkal volt megrakva. Mag�nak a kir�lynak �s k�­s�ret�nek haj�ja azonban csak jelent�ktelen l�ket kapott, �s csak addig k�slekedtek, ameddig a lyu­kat befoltozt�k. Fian m�g egy utols� k�s�rletet tett: k�d�t t�masztott, hogy a kir�lyi haj� kapit�nya ne tudjon t�j�koz�dni, �m ez�ttal sem volt szeren­cs�je. Itt bizony kem�nyebb m�dszerekhez kellett fo­lyamodni. Musselburgh mellett boszork�nyszom­batra gy�lt �ssze h�rom boszork�nydand�r. Ez al­kalomb�l megjelent az �rd�g is, "fekete ember" k�p�ben; a jelenl�v�k azonnal r�ismertek. Agnes Sampson seg�ts�get k�rt t�1e, mire az �rd�g a fej�t ingatta: a dolog nem lesz k�nny�, de az�rt meg­oldhat�. Var�zsitalt kell kotyvasztani, m�gpedig a k�vetkez� m�don: meg kell s�tni�k egy varangyot, a nedv�hez er�s vizeletet kell keverni, hozz�adni egy vipera b�r�t �s egy �jsz�l�tt csik� agyalapi mirigy�t, majd az �rd�gi f�zetet el kell helyezni "�fels�ge �tj�ban", hogy elpuszt�tsa. A biztons�g kedv��rt az �rd�g Agnes Sampsont arra utas�tot­ta, hogy k�sz�tse el, majd vesse t�zre a kir�ly viasz k�pm�s�t, m�ghozz� a kir�ly test�r�1 sz�rmaz� v�szonba csomagolva. A v�szon megszerz�s�nek feladata Margaret Thompsonra h�rult.

Az utas�t�sokat v�gre is hajtott�k. Mindenszen­tek napj�nak el�est�j�n a h�rom helyb�li boszor­k�nycsoport m�s �rdekl�d�kkel egyetemben a vi­haros tenger f�l�tt magasod�, f�lelmetes, �si berwicki templomban gy�lekezett. Agnes Sampson �rkezett els�nek, hogy megejtse az el�­k�sz�leteket, majd Fiannal az �len vagy sz�zan szelt�k �t a leveg�t. Mind rep�ltek, ki sz�rnyakon, ki szit�n, ki �rd�gh�ton. K�zt�k csak mintegy ha­tan voltak f�rfiak. Valamennyien �larcot viseltek. Az �ramutat� forg�s�val ellent�tes ir�nyban eresz­kedtek le a templom udvar�n, arccal kifel� fordul­va, nehogy megl�ss�k egym�st.

Fian ekkor berontott a templomba, ahol m�r v�rt r� a s�t�n: magas, fekete f�rfi�, akinek farka, kecs­keszak�lla �s a s�lyom cs�r�hez hasonlatos orra volt.

A b�r�s�g az �mulatt�l leny�g�zve hallgatta a besz�mol�t.

Ezut�n megtudhatt�k, mik�nt adott az �rd�g pa­rancsot a s�rok - "k�t templomon bel�li �s egy templomon k�v�li" - kifoszt�s�ra, hogy a kir�ly ellen ir�nyul� ront�s k�vetkez� st�ci�j�hoz meg­szerezz�k a sz�ks�ges csontokat. Ekkor azonban vita robbant ki: mi l�gyen ezut�n.

Jocky Grey-Meill, "bizonyos agg �s egy�gy� sz�nt�vet� ember" azt mondta, hogy eddigi f�ra­doz�sukt�l a kir�lynak haja sz�la sem g�rb�lt, ami�rt is "j�kora �t�st" kapott az �rd�gt�1. A b�r�­s�g el�tt sejteni engedte, hogy ez az �rd�g maga Bothwell volt. �s �gy lehet, ebben nem is hazudott. Bothwell �s cimbor�i mindenesetre �sszemosolyogtak

Gillie Duncan vallom�sa nyom�n sz�mos letart�z­tat�sra ker�lt sor. A foglyok �tja a k�nz�kamr�ba vezetett, ahol is a k�lvinista lelem�ny legal�bb olyan k�ny�rtelennek bizonyult, mint a k�lvinist�k �ltal olyannyira megvetett katolikus dominik�nusok�. A brut�lisan megcsonk�tott emberek legf�ljebb ab­ban rem�nykedhettek, hogy a m�gly�n el�sz�r megfojtj�k �ket. Barbara Napier halad�kot kapott, mert �ton a veszt�hely fel� kider�lt, hogy gyerme­ket v�r. Jakab kir�ly ezen olyannyira felb�sz�lt, hogy el�ad�st tartott a b�r�s�gnak a boszork�nyok ir�nti k�ny�r�let vesz�lyeir�1.

Maga John Fian a tort�ra hat�s�ra mindent be­vallott, azt�n megsz�k�tt, de �jra elfogt�k, �s �gy �sszez�zt�k a l�bsz�r�t, hogy "v�r �s vel� nagy b�s�gben fr�ccsent sz�t". Ez�ttal azonban mindent tagadott. Mindhi�ba: szek�ren felvitt�k az edinburghi v�rdombra, ahol megfojtott�k, majd a m�g­ly�ra vetett�k. Ott volt azt�n a titokzatos Richard Graham, a hat�rvid�k egyik lordja, akinek a neve s�r�n hang­zott el a megk�nzottak ajk�r�l. Miut�n elfogt�k �s megk�nozt�k, s�t Jakab maga is vallatta, a f��r be­ismerte, hogy gyakran id�zte meg az �rd�g�t. Egy �zben oly f�lelmetes k�ls�s�gek k�zepette, hogy egyik �sszeesk�v� t�rsa, Sir Lewis Bellenden meg­halt r�m�let�ben. Elmondta tov�bb�, hogy "vala­milyen szert vagy f�vet" adott Bothwellnek, hogy a kir�ly arc�hoz �rintse, s  ek�pp ront�st hozzon r�. Bothwell cser�be bizalmasan k�z�lte vele, hogy egy olasz halottid�z� j�slata szerint Sk�ci�ban nagy vagyonra �s hatalomra tesz szert, de ehhez meg kell �lnie k�t embert. Az els� gyilkoss�g�rt bocs�natot nyer, a m�sodik�rt azonban meglakol. Nos, Bothwell k�t embert m�r meg�lt,. �s fel is mentett�k �rte. Ez�rt most, hogy a kir�ly �let�re t�rt, arra k�rte �t, Grahamet: siettesse Jakab hal�­l�t, h�tha akkor harmadszor is meg�ssza a dolgot. �gy azt�n Graham elk�sz�tette a kir�ly viasz k�p­m�s�t, �s felakasztotta egy r�ka meg egy frissen lev�gott borj� feje f�l�.

Bothwell szerencs�j�re Graham ekkorra m�r ha­lott volt. A v�d csup�n �t, m�r el�getett, �s n�gy, k�l�n�s m�don felmentett boszork�ny vallom�­s�ra hivatkozhatott. A vallom�sokat azonban k�n­z�ssal csikart�k ki, Graham pedig csak akkor val­lott ellene, amikor hitszeg� m�don kegyelemmel kecsegtett�k. Ilyen vallom�sok alapj�n az esk�dt­sz�k aligha marasztalhatta el a gr�fot.

Bothwell teh�t szabadl�bra ker�lt, noha feltehe­t�, hogy val�ban � volt az "�rd�g", aki tal�n f�lig-­meddig maga is hitt a m�gia erej�ben. Mindeneset­re � ind�totta el azt az esem�nysort, amely v�g�l a berwicki boszork�nyok per�hez vehetett. A "boszor­k�nyok" iszony� szenved�sek ut�n a m�gly�n v�­gezt�k; Bothwell, ak�rcsak "Fekete Johnnie" �s "Ro­bin Artisson", s�rtetlen�l s�t�lt ki a csapd�b�l.