Oh, f�j az �let!
Ki�ltasz fel hirtelen,
De nem az �let f�j,
Hanem a hal�l,
Mert �rzed; ahogy lassan k�rbej�r,
F�j a l�legzetv�tel,
H�r�gsz, s kapkodod a leveg�t hevesen,
Cs�kot nyomsz a gyilkos sz�j�ra,
Egy hideg; utols� cs�kot,
Mely f�j; mint maga a hal�l.
F�j, hogy el kell menned.
Hogy itt kel hagynod azt,
Mi oly fontoss� tette �leted.
De belet�r�dsz.
Lassan csurog a k�nnycsepp az arcodon,
Szeretn�d elfogadni,
V�gleg belet�r�dni,
De valami l�zad Benned,
Valami fogva tart; s nem enged,
F�j a n�ma k�n,
Ki akar t�rni Bel�led,
De nem megy,
Szenvedsz.
K�t t�rdedre rogysz,
�s n�m�n fekszel.
Nem fekszel,
Verg�dsz m�g.
F�j minden mozdulat,
Az �rz�s kaparja a torkodat,
J�n az utols� l�legzet,
�rzed, hogy most lesz v�ged,
Szemeid hirtelen m�r csak a semmibe merednek,
Mozdulatlanul fekszel.
Test �s l�lek k�l�nv�lt.
A sz�l lassan f�jja a hajad,
Simogatva vele az arcodat,
Szeretne felkelteni,
De nem megy,
Lelked m�r elveszett.