�tkok k�nyve II.

A f�ra� �tka

Valamennyi korai civiliz�ci� k�z�l mindm�ig az egyiptomi ny�g�zi le legink�bb az ut�kort. A va­laha Khemnek (azaz fekete f�ldnek) nevezett or­sz�g hom�lyos eredet�nek titokzatoss�g�t napja­inkban is haszonnal kamatoztatj�k az okkult tu­dom�nyok m�vel�i, a romantikus t�rt�nelmi re­g�nyek �r�i �s a m�sodrend� hollywoodi filmek k�sz�t�i. A szfinx �s a nagy piramisok, Isis, Osiris �s az egzotikus, �llatfej� istenek f�ldj�t m�r az �kori g�r�g�k is �sr�ginek tartott�k. Plat�n sze­rint Szol�nnak itt mes�lt el�sz�r az Atlantiszr�l egy szaiszi pap. Egyiptomb�l menek�ltek a zsid�k, �s az egyiptomiakat foglalkoztatta oly er�sen a t�lvi­l�gi �let, hogy a halottakat mumifik�lt�k, hadd v�rj�k �gy az �jj�sz�let�st. A f�ra�kat, valamint egy�b nevezetes f�rfiakat �s asszonyokat kincse­ikkel egy�tt helyezt�k nyugov�ra, olyan pomp�­zatos s�rokban, hogy a sz�zadok sor�n a legt�bb­j�t kifosztott�k. Kev�s s�r �rte meg �ps�gben a je­lenkort, de volt egy, amelyik megmaradt - �s fel­fedez�se nem csup�n k�pr�zatos kincseket hozott napvil�gra, de sz�mos, megmagyar�zhatatlannak tetsz� hal�lesethez is vezetett, olyannyira, hogy egyesek szerint felt�r�s�nak �s megszents�gtele­n�t�s�nek, kincsei sz�tsz�r�s�nak j� n�h�ny k�z­rem�k�d�je az�rt pusztult el, mert a halott f�ra�temet�s�t ellen�rz� hajdani papok �tka s�jtott le r�juk.

Tutankhament, a titokzatos gyermekkir�lyt (K1: e. 1358-49) Th�ba mellett, a Kir�lyok V�lgy�ben te­mett�k el. S�rj�t t�bb mint h�romezer �vvel k�s�bb, 1922. november 26-�n t�rt�k fel els� �zben, h�la egyetlen ember, Howard Carter, az autodidakta angol r�g�sz megsz�llott r�geszm�j�nek. Carter m�r harminc �v �ta kutatott a term�ketlen, per­zsel�en forr� �ghajlat� v�lgyben �p �s addig is­meretlen f�ra� s�rok ut�n, �s' az utols� �vekben m�r meggy�z�d�ssel hitte, hogy l�tezik az �sat�si ter�leten legal�bb egyetlen felt�ratlan s�r, m�gpe­dig Tutankhamen�, akir�1 m�r tal�ltak n�h�ny fel­iratot a k�zeli lukszori templomban.

1907-ben �s 1908-ban Carter, aki ekkor egy gaz­dag amerikai, bizonyos Theodore Davis megb�z�­s�b�l kutatott, egy rejtekhelyen t�bb nagy �getett agyagkors�t tal�lt, benn�k v�szonk�tegekkel �s temetkez�si kell�kekkel. A kancs�k fedel�t lez�r� pecs�tbe nyomva, valamint az egyik v�szonteker­csen egyszer csak megl�tta a gyermekkir�ly nev�t. Ezut�n egy k�zeli s�rg�dr�t t�rt fel, �s benne arany­lemezekkel bor�tott, korhadt fal�d�ra lelt: az egyik aranylemezre is Tutankhamen "nev�t v�st�k. Da­vis azt hitte, megtal�lt�k a gyermekkir�ly s�rj�t, Carter azonban k�telkedett benne, hogy a k�z�p­ birodalom egyik f�ra�j�t ilyen m�ltatlan m�don kapart�k volna el. Kijelentette: valahol a v�lgyben ott kell lennie a s�rnak, amelyet eddig senki sem l�tott �s senki sem fosztott ki, mert soha semmi­lyen t�rgyi lelet nem bukkant fel a piacon.

Carter hamarosan �j mec�n�st tal�lt r�gesz­m�j�hez, m�gpedig George E. S. M. Herbert, Carnarvon �t�dik gr�fja szem�ly�ben. Az 1866­ban sz�letett d�sgazdag angol arisztokrat�t egy s�lyos k�zleked�si baleset �ta l�gz�si panaszok gy�t�rt�k, �s �llapot�n csak rontott a nyirkos an­gol t�l. Ez�rt 1903-t�l minden telet Egyiptomban t�lt�tt, ahol Sir Gaston Maspero, a kair�i m�zeum igazgat�ja mutatta be Carternek. Az ismerets�g a legjobbkor j�tt: Carter; noha hivatalosan az �kori leletek kezel�j�nek c�m�t viselte, kor�ntsem volt gazdag, �s kutat�saihoz s�rg�sen sz�ks�ge volt p�nz�gyi t�mogat�sra.

Carnarvon b�kez� mec�n�snak bizonyult: ti­zen�t �ven kereszt�l p�nzelte a Tutankhamen s�r­j�nak fellel�s�t c�lz� kutat�sokat. 1922-re azonban Carter j�form�n az eg�sz v�lgyet �tf�s�lte - mind­hi�ba. Valamennyi koll�g�ja �gy v�lte, d�lib�bot kerget, �s v�g�l m�g Carnarvon is le akarta �ll�ta­ni a munk�latokat. - M�ris eg�sz vagyonomba ker�lt a j�t�k - k�z�lte Carterrel. - T�bbet nem �ldozhatok

Most m�r csak egyetlen kis f�lddarab maradt fel­t�ratlan, a VI. Ramszesz s�rj�hoz vezet� �ton_ Carter rim�nkodott: hadd kapjon m�g egy v�gs� lehet�s�get. - H�t j�, Howard - b�lintott Carnarvon. - Ha­z�rdj�t�kos vagyok; h�zzon m�g egy lapot a kon­t�mra. De ha vesz�t, kisz�llok.

1922 novembere elej�n Carter �jra kezdte az �sa­t�sokat. H�rom nap m�lva � �s a munk�sai sov�ny zs�km�nyra leltek: azoknak a kalyib�knak a ma­radv�nyaira, amelyekben Ramszesz s�rj�nak �p�­t�i laktak. A negyedik napon azonban egy f�ldbe v�jt l�pcs�re bukkantak, amely leforrasztott ajt�­hoz vezetett. November 6-�n Carter �gy s�rg�nyz�tt Carnar­vonnak:

V�GRE CSOD�S FELFEDEZ�S A V�LGYBEN STOP MEGVAN A POMP�S S�R FEL T�RETLEN AJT�VAL STOP MUNKA AZ �N �R­KEZ�S�IG FELF�GGESZTVE GRATUL�LOK

Carnarvon sebbel-lobbal Egyiptomba utazott. Meg�rkez�se ut�n folytat�dott a munka. T�bb nap­ba ker�lt, am�g az ajt�t megker�lve megtiszt�tot­tak egy k�vel bor�tott j�ratot. Amikor �jabb lefor­rasztott ajt�hoz �rtek, Carter akkora r�st �t�tt raj­ta, hogy �tdughasson egy gyerty�t.

Amikor bekukucsk�lt, el�sz�r semmit sem l�tott, majd amikor a szeme hozz�szokott a hom�lyhoz, felfedezte, mi mindent tartogat az ajt�n t�li kam­ra: k�l�n�s �llatokat, �letnagys�g�, aranyszok­ny�s-aranysarus fekete szobrokat, egy �ttetsz� ala­b�stromcs�sz�t, arany berak�s� tr�nsz�ket, h�rom nagy, aranyozott kerevetet, ereklyetart�nak l�tsz� fura fekete l�dik�kat �s egy halom, aranyakt�l csil­log� felborult talig�t. Carter az aranyt�l elk�bulva b�mult be a r�sen. - L�t valamit? - k�rdezte izgatottan Carnarvon. - Igen - felelte Carter elf�l� hangon. - Csod�s dolgokat l�tok..    

1922. november 26-�t �rtak, �tokr�l sz� sem esett; ez id�ig nem lett volna r� semmi ok Csak h�t: ki is volt val�j�ban Tutankhamen? Miben hittek a vele egy id�ben �lt egyiptomiak? Rendelkeztek-e valamilyen titokzatos hatalommal, �s ha igen, mif�l�vel?

Err�l a tizennyolcadik dinaszti�hoz tartoz� f�ra�­r�l mind�ssze annyit tudunk, hogy er�szakos ha­l�llal v�gezte - kopony�ja baloldal�n �rte a s�­lyos �t�s -, tov�bb�, hogy k�r�lbel�l tizennyolc �vet �lt, �s hogy A2-es volt a v�rcsoportja. Ennyi der�lt ki r�la 1923 febru�rj�ban, amikor 1ehatol­tak a s�rj�ba �s megtal�lt�k a szarkof�gj�t. �s a vele kapcsolatos ismereteink az�ta sem b�v�ltek Apja kil�te, sz�let�s�nek, �let�nek �s hal�l�nak a k�r�l­m�nyei ismeretlenek; m�g csak egy vele foglalko­z� papiruszfoszl�ny sem ker�lt el� a s�rj�b�l. Csup�n annyi bizonyos, hogy uralkod�sa ide­j�n elsorvadt Aton napistennek a hasonl�an titok­zatos el�d, Ehn�ton f�ra� idej�n bevezetett kultu­sza, s az egyiptomiak visszat�rtek Arnon �s m�s r�gebbi istenek im�dat�hoz.

Vajon v�letlen baleset okozta-e Tutankhamen ha­l�l�t vagy esetleg a hagyom�nyos hit felt�maszt�t v�geztek vele? Ut�bbi esetben a gyilkoss�g ered­m�nyes volt: az ifj� f�ra� hal�l�val v�get �rt a ti­zennyolcadik dinasztia z�rzavaros korszaka. De mi�rt akart�k volna meg�lni? � maga vagy azok, akik helyette uralkodtak, m�r elp�rtoltak Ehn�ton napistenkultusz�t�l. Az ifj� m�g a sz�khely�t is �ttette Ehn�ton �j v�ros�b�l, Tell el-Amarn�b�l (a L�t�hat�r V�ros�b�l) Th�b�ba, az �si szent v�ros­ba, �s a nev�t is megv�ltoztatta Tutankhatenr�1 Tutankhamenre (ha ugyan nem m�sok keresztel­t�k �t).

M�r j�val a s�r felt�r�sa el�tt okkult titkok l�g­k�re lengte k�r�l az �kori Egyiptomot, �s ezen bel�l is k�l�n�sen a tizennyolcadik dinaszti�t. A m�tosz, mint a gomba, s�t�ts�gben burj�nzik. �s a Tutankhamen s�rj�b�l el�'ker�lt b�mulatosan m�v�szi leletek olyan papi t�rsadalomra utaltak, amely a modern �szj�r�s sz�m�ra �gysz�lv�n hoz­z�f�rhetetlen.

De b�rmiben hittek, b�rmilyen vall�si elvek alapj�n cselekedtek is a r�gi egyiptomiak, mire Carter �s Carnarvon behatolt Tutankhamen elve­szettnek v�lt s�rj�ba, sokakban m�r gy�keret vert a meggy�z�d�s: a hajdani papok hal�los �tokkal s�jtott�k mindazokat, akik er�szakkal szents�gte­len�tik meg a kir�lyi s�rokat.

Egy, a medumi piramis k�zel�ben felt�rt s�rb�l t�bla ker�lt el�, a k�vetkez� felirattal: A halott szel­leme �gy tekeri majd ki a s�rrabl� nyak�t, mint a lib��t. A kamr�ban k�t holttestet tal�ltak, de csak az egyik volt mumifik�lva. A m�sik szem�ly az �toknak esett �ldozatul. A s�rrabl�t egy, a mennyezetr�1le­zuhan� k� csapta agyon, �ppen akkor, amikor a m�mia �kszerei ut�n ny�lt.

Az a kult�ra, amely a gizai piramist fel�p�tette, csapd�kat is szerkeszthetett a s�rrabl�k elrettent�­s�re. Az �tok t�vol tartja a gy�v�kat, a csapd�k meg�lik vagy megnyomor�tj�k a vakmer�1<et vagy elkeseredetteket.

Ennek ellen�re kev�s kir�lyi s�r maradt �ps�g­ben 1923. febru�r 17-�ig- addig a napig, amelyen Carter �s Carnarvon, mintegy h�sz k�s�r� t�rsa­s�g�ban, el�sz�r l�pett be Tutankhamen s�rj�nak p�ratlanul gazdag f�term�be.

Carter semmit sem b�zott a v�letlenre. A ny�l�st ism�t bet�mte, a bej�ratot visszatemette, �s �jjel­nappal fegyveresekkel �riztette. Camarvon �s a l�nya, Lady Evelyn hazautaztak Angli�ba, ahol a lord a Times C�m� lapra ruh�zta a t�rt�net vil�g­szabadalm�t. Carter ek�zben �sszetoborzott min­den fellelhet� szak�rt�t, majd ism�t behatolt az el�szob�ba, amelynek kincseit lef�nyk�pezt�k, lerajzolt�k �s el�1<�sz�tett�k a meg�rz�sre. A lelet elk�peszt� gazdags�ga mindenkit megdermesz­tett. Ahogy Carter k�s�bb feljegyezte: "Mire az el�szob�val v�gezt�nk, hangulatunk �s idegrend­szer�nk igencsak megt�p�zott �llapotba ker�lt." Es ekkor m�g csak az el�szob�n�l tartottak!

1923. febru�r 17-�n, p�nteken azt�n kinyitott�k az el�szob�b�l a f� szent�lybe vezet� ajt�t. Addig­ra a s�rboltban felszerelt�k a villanyt, sz�keket he­lyeztek el. Carte_ kez�ben kalap�ccsal �s v�s�vel; fel�llt az �jonnan �csolt emelv�nyre �s lyukat v�­gott az ajt�ba. Az ajt�n t�l hatalmas aranyozott kopors� l�tszott, amelyet Carter gondosan egy matracca1 szigetelt el, azt�n tov�bb t�g�totta a lyu­kat, �s �tm�szott rajta, nyom�ban Carnarvonnal �s Arthur Mace amerikai r�g�sszel.

A kopors� az eg�sz helyis�get bet�lt�tte. Keleti v�­g�n lez�rt �s elreteszelt sz�rnyas ajt� l�tszott. Ami­kor sz�th�zt�k, m�g�tte �jabb kopors� t�rult fel, amelynek elreteszelt ajtaj�n s�rtetlen volt a pecs�t.

"Ugy r�mlik, ott �s akkor fel sem akartuk t�rni a pecs�tet - �rta k�s�1>b Carter -, mert az ajt�k ki­nyit�sa ut�n r�nk nehezedett az �rz�s, hogy ille­t�ktelen�l tolakodtunk be, s ezt az �rz�st csak fo­kozta az aranyrozett�kkal d�sz�tett v�szon szem­fed�l m�r-m�r f�jdalmasan megrend�t� l�tv�nya... Erezt�k, hogy egy halott kir�ly van jelen k�zt�nk, akit tisztelet illet meg, �s k�pzeletben l�ttuk, ahogy a kopors�k ajt�i egym�s ut�n felt�rulnak, m�gnem a legbels�1>en megtal�ljuk mag�t a kir�lyt. �vato­san, �s amilyen csendesen csak lehetett, ism�t be­csuktuk a nagy leng�ajt�kat."

�gy jutottak apr�nk�nt mind k�zelebb a bels� szarkof�ghoz, amely maga is h�rom kopors�b�l �llt, �s a legbels� z�rta mag�ba Tutankhamen �k­k�ves lepelbe burkolt, mumifik�lt test�t. Arc�t kvarckrist�lyokkal �s lapis lazulival kirakott arany �larc fedte. Nyak�n �s mell�n �tvetve liliomb�l, l�tuszb�l �s b�zavir�gb�l font, hervadt f�z�r he­vert. H�rom, vaks�t�tben t�lt�tt �vezred ut�n a vir�gok m�g mindig �rizt�k eredeti sz�n�k fak� nyom�t.

Alig telt el azonban k�t h�nap, �s Carnarvon ar­c�b�l m�ris kisz�llt a sz�n. Halott volt - els� tagja­k�nt egy hossz� sornak.

Vajon a szents�gt�r�re kimondott �tok hatott, avagy csak a term�szetf�l�ttit moh�n szomjaz� k�zv�lem�ny ruh�zta fel m�lyebb �rtelemmel a v�­letlen�l egym�s ut�n bek�vetkez� hal�leseteket?

Carnarvon hal�la mindenk�ppen k�l�n�s volt. Bal orc�j�t megcs�pte egy sz�nyog; ezut�n v�rm�r­gez�st, majd t�d�gyullad�st kapott. Tizenk�t na­pon �t fek�dt a kair�i Continental Sz�llod�ban, egyre rosszabb �llapotban. Amikor hajnali egy �ra �tven�t perckor meghalt, eg�sz Kair�ban kialud­tak, majd �jra kigy�ltak a l�mp�k. Odahaza Ang­li�ban pedig, hampshire-i h�z�ban foxterrier szu­k�ja a h�ts� l�b�ra emelkedett, k�ts�gbeesve fel­von�tott, majd �sszeesett �s kim�lt. Ez ut�bbi eset­r�1 fia, a hatodik gr�f sz�molt be. �s ami m�g fur­cs�bb: az orvosok, akik k�s�bb Tutankhamen m�­mi�j�t megvizsg�lt�k (Carnarvon hal�lakor a te­temet m�g ki sem csomagolt�k lepl�b�1), a gyer­mekkir�ly bal orc�j�n hegszer� m�lyed�st tal�ltak, pontosan azon a helyen, ahol Carnarvont a sz�nyog megcs�pte.

A k�vetkez� �ldozat Arthur C. Mace, a New York-i Metropolittan M�zeum tud�s r�g�sze volt, Carter mellett a Tutankhamen s�rja els� k�tet�nek m�sik szerz�je. Carnarvon hal�la ut�n egyre n�­vekv�kimer�lts�gr�1 panaszkodott, majd minden meg�llap�that� ok n�lk�l k�m�ba esett, �s ak�r Carnarvon, � is a kair�i Continentalban hunyta le �r�kre a szem�t. M�snap reggel George Jay Gould

amerikai vas�tm�gn�s, aki Carter vend�gek�nt kereste fel a s�rt, bel�zasodott, �s est�re meghalt. Egy Evelyn Greely nev� amerikai n�, aki ugyan­csak megtekintette a -s�rt, �ngyilkos lett, mihelyt haza�rt Chicag�ba. M. Laffleu, a kanadai McGill egyetem professzora, aki Carter h�z�ban vend�­geskedett, a s�r megtekint�s�nek m�snapj�n hunyt el. Sir Archibald Douglas Reid radiol�gus, aki el­v�gta a f�ra� m�mi�j�nak k�tel�keit, hogy a test­r�l r�ntgenfelv�telt k�sz�thessen, Angli�ba val� ha­zat�r�se ut�n, 1924-ben halt meg. Woolf Joel, Car­narvon bar�tja, aki a N�luson jachtj�val Lukszor fel� tartott, �tesett a haj� korl�tj�n, �s v�zbe ful­ladt; egy m�sik besz�mol� szerint viszont Joel Wooinak h�vt�k, �s Angli�ba val� hazat�r�se ut�n ter�tette le a titokzatos l�z.

A tutankhameni �tokr�l sz�l� t�rt�netek ilyen �s hasonl� zavaros pontjai mintegy meger�s�tik "Sturgeon t�rv�ny�t", miszerint minden forr�s­anyag kilencven�t sz�zal�ka hasznavehetetlen csacskas�g. M�r csak azt kellene tudni, melyik az az �t sz�zal�k, amelynek hitelt adhatunk? Ilyen k�s�rteties �s nehezen megragadhat� t�ma eset�­ben ezt bizony nem k�nny� meg�llap�tani.

Carter maga (aki furcsa m�don term�szetes ha­l�llal v�gezte hatvanh�t �ves kor�ban, 1939-ben) sokakkal egyetembe) nem hitt az �tokban, �s �res babon�nak tartotta. �m az is bizonyos, hogy a s�r­ral vagy a kinccsel k�zvetlen�l vagy k�zvetve kap­csolatban �ll� szem�lyek k�z�tt tov�bbra is aratott a kasz�s. Az egyik �sszegez�s szerint 1929-ig hu­szonk�t szem�ly halt meg id� el�tt; k�z�l�k tizenh�rman vettek r�szt a s�r felt�r�s�ban. Az ut�bbiak k�z�tt volt k�t professzor, Winlock �s Foucrat, k�t r�g�sz, Davies �s Harkness, k�t asszisz­tens, Astor �s Callender, valamint Douglas Derry professzor, aki 1925. november ll-�n felboncolta Tutankhamen mumifik�lt test�t. Nem sz�vesen v�l­lalta, �gy l�tszott, f�l vagy agg�lyai vannak, de m�gis elv�gezte a vizsg�latot, �s hamarosan meg­halt sz�vel�gtelens�gben.

Carnarvon f�ltestv�re, Aubrey Herbert, aki szin­t�n jelen volt a szarkof�g felnyit�s�n�l, az egyik v�ltozat szerint "m�l� elmezavarban", a m�sik sze­rint hash�rtyagyullad�sban halt meg. Almin�val, Carnarvon feles�g�vel k�l�n�s m�don "rovarcs�­p�s" v�gzett 1929-ben. Richard Bethell k�pvisel�, aki seg�tett Carternek a kincsek lelt�roz�s�ban, m�g abban' az �vben, negyvenkilenc �ves kor�ban elhunyt. Az egyik v�ltozat szerint sz�vrohamot ka­pott, �s holtan tal�lt�k �gy�ban, a m�sik �gy tart­ja, hogy mayfairi klubj�ban, egy karossz�kben �rte a rejt�lyes hal�l, m�g egy harmadik v�ltozat �n­gyilkoss�gra c�loz. A legk�l�n�sebb sors apj�nak, Lord Westburynek jutott oszt�lyr�sz�l: az egye­sek szerint hetvennyolc, m�sok szerint nyolcvan­h�t �ves �reg�r londoni h�za hatodik emelet�r�l vetette le mag�t, �s b�cs�level�ben ezt �rta: "T�bb borzalmat nem b�rok elviselni, �s �gy �rzem, nincs m�r itt keresnival�m, teh�t lel�pek a sz�nr�1." H�­l� szob�j�ban egy, a s�rb�l sz�rmaz� alab�strom v�za �llt. �ton a kremat�rium fel� halottaskocsija felborult, �s agyon�t�tt egy nyolc�ves fi�csk�t.

Az �tvenh�t �ves Edgar Steele, a British Museum egyiptol�giai gy�jtem�ny�nek kezel�je a m�t�asz­talon halt meg egy londoni k�rh�zban.

Titokzatos k�r�lm�nyek k�z�tt v�gezte t�bb, a s�rral kapcsolatban �llt egyiptomi szem�lyis�g is. Ali Fahmi Bey herceget p�ld�ul nem sokkal a s�r felkeres�se ut�n agyonl�tt�k egy londoni sz�llod�­ban; sohasem der�lt ki, hogy francia sz�rmaz�s� feles�ge vagy egy ismeretlen behatol� volt-e a tet­tes; a fiv�re nemsok�ra �ngyilkoss�got k�vetett el.

�s a hal�l m�g tov�bb aratott. Amikor 1966-ban az egyiptomi korm�ny hozz�j�rult a kincsek p�ri­zsi ki�ll�t�s�hoz, Mohammed Ibraham, az �kori leletek korm�nybiztosa azt �lmodta: s�lyos vesz�ly leselkedik r�, ha a kincsek kiker�lnek Egyiptom­b�l. K�zd�tt is a korm�nyd�nt�s ellen, de alulma­radt. Amikor a kair�i korm�nyszervekkel val� utol­s� medd� t�rgyal�s ut�n az utc�ra l�pett, el�t�tte egy aut�, �s k�t nap m�lva meghalt.

Hat �vvel k�s�bb ut�da, az �tvenk�t �ves Dr. Gamal Mehrez infarktusban halt meg �ppen azon a napon, amikor Tutankhamen aranymaszkj�nak nyugalm�t ism�t megbolygatt�k: rep�l�g�pen Londonba vitt�k, hogy szerepeljen a Carter �s Carnarvon felfedez�s�nek �tvenedik �vfordul�j�­ra rendezett ki�ll�t�son.

A kincsek 1979-es vil�g k�r�li �tja sor�n George LaBrash San Francisc�-i rend�rt a m�zeum �rz�­se k�zben sz�l�t�s �rte. Ekkorra a t�rt�net m�r olyan port kavart, hogy a rend�r beperelte a v�­rost k�rt�r�t�s�rt, mondv�n, hogy a sz�l�t�s nem volt m�s, mint az �tok �ltal el�id�zett munkahelyi baleset. Azt �ll�totta, hogy amikor a gyermekkir�ly halotti maszkj�t �rizte, Tut kir�ly szelleme egyszer csak "lecsapott r�". Kereset�t elutas�tott�k. B�r akadt �gyv�d, aki �gy gondolta, �rdemes pr�b�l­kozni, az indokol�st m�g Kaliforni�ban is t�l me­r�sznek �t�lt�k.

Carter maga v�gig tam�skodott: elv�gre az �tok­nak els�sorban �r� kellett volna les�jtania, s ehe­lyett m�g tizenhat nyugodalmas �v adatott meg neki. El�sz�r nyilatkozni sem volt hajland�, de amikor az �vek sor�n a legenda, ahelyett, hogy elcsitult volna, mindink�bb er�re kapott, megt�r­te a csendet, �s kijelentette: "A tutankhameni �tok­r�l sz�l� h�resztel�s nem m�s, mint r�galmaz�sz�nd�k� (!) kital�ci�."

Enyh�n sz�lva bizonytalan, hogy l�tezett-e a sz�ban forg� �toknak egy�rtelm�, �r�sos form�ja. �ll�t�lag k�t p�ld�nyban is felbukkant. Az els�t hi­eroglif�kban r�tt�k egy k�z�ns�ges agyagt�bl�ra, amelyet maga Carter tal�lt volna a f�ld alatti s�r el�term�ben, �s megfejtve �gy hangzott:

„A Hal�l s�jtja le sz�rny�val azt, Ki a f�ra� b�k�j�t megzavarja."

Ezt a (soha le nem f�nyk�pezett) t�bl�t egyszer sem �ll�tott�k ki, �s az �r�sos besz�mol� sem eml�­ti, a h�v� lelkek szerint az�rt, mert Carter �s t�r­sai agyonhallgatt�k, att�l f�lve, hogy elriasztan� helyb�li munk�saikat. Ezzel szemben Richard Adamson, az egyik, Angli�b�l k�ld�tt biztons�gi tiszt azt �ll�totta: az �tokr�l sz�l� mes�t �ppen a r�g�szek tal�lt�k ki, az esetleges rabl�k elrettent�­s�re.

Az �tok m�sik �r�sos v�ltozat�t �ll�t�lag a s�r f�­term�ben, az egyik szobor h�t�ra v�sve tal�lt�k meg, �s �gy hangzott:

"En �z�m el a s�r kirabl�it a sivatag l�ngjaival. �n vagyok Tutankhamen s�rj�nak �re."

Az el�terem felt�r�s�nak napj�r�l sz�l�, meg nem er�s�tett besz�mol�k szerint akkor, amikor az utols� ember is visszat�rt a felsz�nre, homokvihar t�madt, �s betemette a s�r ny�l�s�t. Amikor pedig a vihar el�lt, egy s�lyom - az �kori Egyiptom kir�­lyi jelk�pe - rep�lt el a s�r f�l�tt nyugati ir�nyban - vagyis az egyiptomi vall�s szerint a Holtak Biro­dalma fel�.

B�rmi l�gyen is az igazs�g, a k�zv�lem�nyt mindink�bb megig�zte az �tok m�tosza. 1924-ben, amikor m�r Carnarvon �s m�sok is halottak vol­tak, J.-S. Mardrus francia egyiptol�gus kijelentet­te: a hal�lesetek igenis az �toknak tudhat�k be. R�mutatott, hogy a s�r volt az els� olyan �rintet­len f�ra�i temetkez�si hely, amelyet a leg�jabb korban t�rtak fel, s Carternek �s Carnarvonnak, a r�gi egyiptomiak okkult hajlamainak ismeret�ben, "fel kellett volna v�rteznie mag�t az ismeretlen ellen, �s bizonyos el�vigy�zatoss�gi rendszab�lyo­kat kellett volna foganatos�taniuk mind a l�that�, mind a l�thatatlan er�k elh�r�t�s�ra". A tud�st ugyan kinevett�k a koll�g�k, �m �ll�spontj�t l�t­sz�lag igazolt�k a tov�bbi hirtelen hal�lesetek, imm�r nemcsak a s�rral kapcsolatban volt szem�­lyek, hanem m�s egyiptol�gusok k�r�ben is. K�­l�n�sen nagy visszhangot keltett H. G. Evelyn White-nek, a leedsi egyetem professzor�nak k�­l�n�s esete. A professzor felkeresett Egyiptomban egy kopt kolostort, ahol egy titkos helyis�gb�l nagy �rt�k� apokrif k�nyveket vitt mag�val Miut�n hazat�rt, 1924 v�g�n �ngyilkos lett. B�cs�level�­ben ezt �rta: "Tudtam, hogy �tok �l rajtam, noha a k�ziratokat enged�llyel vittem magammal Kair�­ba. A szerzetesek azonban m�r akkor megmond­t�k: az �tok ennek ellen�re hatni fog. Nos, ez most bek�vetkezett."

Az ilyen �s ehhez hasonl� esetekkel kapcsolat­ban Mardrus �gy nyilatkozott: "Sziklaszil�rd meg­gy�z�d�sem, hogy az egyiptomiak �rtett�k a m�d­j�t, mik�ppen koncentr�ljanak a m�mi�k k�r�l olyan dinamikus er�ket, amelyekr�1 nek�nk fogal­munk is alig van." A New York Times pedig r�dup­l�zott: "Az eg�szet m�lys�ges titok lengi k�r�l, amelyet t�ls�gosan olcs� lenne szkepszissel el�t­ni."

A tud�sok ellent�mad�sba mentek �t. Alan Rowe, a pennsylvaniai egyetem r�g�szprofesszora 1930-­ban r�mutatott: egy �t �vvel kor�bban felt�rt egyip­tomi s�rkamr�ban olyan rossz volt a leveg�, hogy a jelenl�v�knek m�r �t perc m�lva heves fejf�j�­suk t�madt. Ha valakit holtan tal�lnak egy gar�zs-­ban, folytatta, mindj�rt sz�n-monoxid-m�rgez�s­re k�vetkeztetnek. Ha viszont egy egyiptomi s�r felt�r�s�nak r�sztvev�ir�1 van sz�, akkor "a rossz lelkiismeret �s az �l�nk fant�zia menten �sszefog, hogy a hal�leseteket holmi �tok rov�s�ra �rj�k".

Herbert E. Winlock, a Metropolitan M�zeum egyiptomi gy�jtem�ny�nek kur�tora 1934-ben r�mutatott, hogy az �tvenn�gy ember k�z�l, akik a s�r, illetve a szarkof�g felnyit�s�n�l vagy a m�mia kicsomagol�sakor jelen voltak, az�ta mind�ssze nyolcan hunytak el; James Randi, a paranorm�lis jelens�gek elsz�nt leleplez�je 1978-ban pedig ki­fejtette, hogy a hal�loz�si ar�ny a lehet� legterm�­szetesebbnek mondhat�, tekintetbe v�ve, hogy az exped�ci� tagjai k�z�l sokan id�sebb emberek vol­tak, �s egy higi�niai �s eg�szs�g�gyi szempontb�l rendk�v�l elmaradott orsz�gban id�ztek.

Meg azt�n - mutattak r� az' ellent�bor tagjai -, ha a f�ra�k �tka olyannyira hat�sos volna, akkor egyetlen egyiptomi s�rt sem fosztottak volna ki, holott k�ztudott: az egyiptomi kir�lys�rok �rz�i kezdett�1 fogva rem�nytelen harcot v�vtak a sok esetben alighanem �ppen udvari tiszts�gvisel�k �ltal szervezett rabl�band�k ellen. T�bb mint sz�z �vvel Tutankhamen uralkod�sa el�tt a k�ts�g­beesett �r�k harminchat f�ra� m�mi�j�t mentet­t�k ki a megrabolt s�rokb�l, hogy a Kir�lyok V�l­gy�n k�v�l, ,egy rejtett, lez�rt barlangban helyez­z�k el �ket. �vezredekkel k�s�bb, az ezernyolcsz�z­nyolcvanas �vekben azt�n a kair�i r�gis�gpiaco­kon egyszer csak �si erekly�k bukkantak fel, mire Sir Gaston Maspero, a kair�i m�zeum igazgat�ja vizsg�latot ind�tott, �s �gy der�lt ki, hogy egy csa­l�d m�r I871-ben r�bukkant a barlangra, �s az�ta �rulta a zs�km�nyt. Sir Gaston asszisztense, Emil Brugsch egy bes�g� vezet�s�vel behatolt a bar­langba, s ott harmincn�l t�bb f�ra� mumifik�lt maradv�nyait pillantotta meg sorokba rendezve, mellett�k a m�g megmaradt kincsekkel.

Ez a rabl�s igaz�n nagyobb m�rv� volt, mint egyetlen f�ra�, Tutankhamen s�rj�nak felt�r�sa, m�gsem t�madt k�r�l�tte �tokkal kapcsolatos mendemonda.

Tutankhamen �tka olyan, mint az Alice Csoda­orsz�gban cheshire-i macsk�j�nak mosolya: hol l�t­ni, hol meg nem. Hit k�rd�se az eg�sz, �s minden j�r�szt az ember kultur�lis vagy vall�si felfog�s�n m�lik.

Az egyiptol�gusok �s �ltal�ban a s�rok felt�r�­s�val foglalkoz�k - cseppet sem meglep� m�don - gyakran hajlamosak a depresszi�ra. Howard Carter olyannyira szenvedett ett�1 a k�rt�l, hogy t�bbsz�r is abbahagyta a r�g�szked�st. Bar�tja, dr. Evelyn White; aki szint�n ott volt a s�r felt�r�s�­n�l, azt mondta az orvosoknak, akik egyre s�lyos­bod� depresszi�j�t kezelt�k: "Ne f�radjanak, tu­dom �n, honnan a baj." Lord Westbury, az aggas­ty�n, aki kiugrott az ablakon, depresszi�ban szen­vedett; �t �vvel k�s�bb �zvegye is meg�lte mag�t. Dr. Zakariaj Ghoneim, a fels�-egyiptomi r�g�szeti hivatal f�fel�gyel�je �veken �t szenvedett  dep­resszi�t�l, m�gnem I959-ben �ngyilkos lett. �nma­g�ban e n�h�ny p�lda mit sem bizony�t, de azt az�rt sejtetik, hogy a r�gi s�rok felt�r�i a maguk nem �pp sz�vvid�t� foglalatoss�ga k�zben hajla­moss� v�lhatnak r�, hogy �ldozatul essenek m�­sok �tk�nak, vagy �pp �nmagukra mondjanak �t­kot. �s meglehet, hogy t�bbr�1 is sz� van.

1968-ban angol radiol�gus csoport l�togatott Egyiptomba R. G. Harrisonnak, a liverpooli egye­tem professzor�nak vezet�s�vel, hogy megr�ntge­nezz�k Tutankhamen m�mi�j�t: h�tha f�ny der�l hal�l�nak ok�ra. Ottani tart�zkod�suk sor�n, mondja Harrison, "k�1�n�s esem�nyek" zaklatt�k fel �ket. Mialatt a v�lgyben dolgoztak, Kair�ban kihunytak a l�mp�k, szakasztott �gy, mint Carnar­von hal�l�nak �jjel�n �s a csoport egyik tagja kide­r�thetetlen okb�l, v�ratlanul meghalt.

�s van fejezet�nknek egy st�lusosan titokzatos ut�irata is. A harmadik aranykopors�ban, a m�­mia maszkja alatt, Carter �s munkat�rsai vas fej­t�ml�t tal�ltak. Ez a t�rgy, valamint egy t�rpenge �s egy amulettel d�sz�tett karperec azt tan�s�totta, hogy a tizennyolcadik dinasztia idej�n Egyiptom m�r bel�pett a vaskorba. Arnold C. Brackman �r� - aki ugyan nem hitt az �tokban, m�gis megl�tta azt, amire senki m�s nem figyelt fel- r�mutatott, hogy a fejt�mla �s az �tok k�z�tt �sszef�gg�s le­het. Mert a Holtak k�nyve, amely �ppen a tizennyol­cadik dinasztia idej�n keletkezett, �gy hat�rozza meg a m�mia fej t�ml�j �nak jelk�pes �rtelm�t:

"Kelj fel a neml�tb�1, �, f�ld�n hever�!... Gy�zd le ellens�geidet, torold meg, amit ellened v�tenek!"