Halál uncsi már a sablonszöveg,
Hogy:- Még fiatal vagy! Nevess!
Oh, ne fárassz kérlek!
Nem nevetek!
Ez van!
Ezt szeresd!
Vagy ha nem,
Akkor a melegebb éghajlatra bizony elmehetsz!
Nem fogsz hiányozni!
Jaj, pont nekem!
Háháhá, előbb röhöglek körbe kishaver!
Na ne siránkozz majd, ha elmegyek.
Úgyis csak megjátszod magad.
Nem fogok én hiányozni Neked!
Sőt!
Senkinek!

Azt hiszitek,
Beveszem a sok hülyeséget,
Amit éjjel-nappal löktök 1000-el nekem!
Hát nem!
Ne nézzetek baromnak!
Nem vagyok egy agyatlan szar!
Elmehettek a 3,14csába!
Hagyhattok a sok hülyeséggel.
A sok vidámsággal és a színekkel!
Kinek kell az?
Vagyok én ezek nélkül is.
Nevetek, hát nem látod?
Nevetek, de nem vagyok boldog.
Nem hát!
Oh, minek is lennék!

Volna annak értelme!
Hát nem baby, ezt felejtsd el!
Attól, hogy boldog vagy,
A világ nem lesz szebb!

Nem változik semmi!
Minden marad a régi!
Csak szeretnéd, hogy változzon…
De nem fog.
Nem tud változni.
Túl sok a szenny.
Te is az vagy.
Téged is körülvesz.
Engem is.

Mindenkit.
Mindenhol.
Mindig.
Még ha szabadulni szeretnél ebből,
Akkor se menne,
Mert akkor elborít valaki másnak a szennye.
Kosz van mindenütt.
És bűz.
Meg a mocsok.
Feltörölni úgysem fogod.
Nem is akarod.
Nem is tudod.
Akkor ne hirdesd mi hamis!
Mentsük meg a földet!
Áh, ez az, ami kiborít!

Sok-sok ember feszül meg,
Hogy minden szép és jó legyen,
És akár egy
Lerombolja mindezt hirtelen!
Mert hagyjátok!
Nem tesztek semmit!

Hisz Ti is ezt akarjátok!
Na látjátok.
A világ nem is rossz,
Még akkor sem,
Ha ezt mondjátok.
Ti tettétek ilyenné.
Fogadjátok el.
Ha csúnya, s szennyezett,
Akkor ne szenvedj,
Hanem tegyél is valamit, ne csak keseregj!

Na ennyi elég is volt,
Lassan már úgyis robbanok,
Mert ennyi szart elfogadni hát én nem tudok!